Képviselőházi irományok, 1931. III. kötet • 206. sz.

Irományszámok - 1931-206. A m. kir. miniszterelnöknek az 1932/33. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

5 szolgáltatják, az útlevélkérőlapok másolati példányaival, melyek egyszerre állíttatnak ki az útlevélkérőlapokkal. Az útlevélmásolati lapok minden hó 8-ig küldendők a Központi Statisztikai Hivatalhoz. 5. Közegészségügyi statisztika. A közegészségügyi statisztikai adatyüjtés az 1898. év óta folyik. Az adatgyűjtés kiterjed a hatósági orvosok létszámára (7. sz. melléklet), a községi orvosi állomásokra és körcrvosi kerületekre (8. sz. melléklet), a halottvizsgálat vezetésére (9. sz. melléklet), a védhimlőoltásra (10. sz. melléklet), a kórházak, elme és egyéb gyógyintézetekre, a járványkórházak kivételével (11. sz. melléklet), fürdő és egyéb gyógyhelyekre (19. sz. melléklet). Törzskönyvek vezettetnek az orvosokról (12. sz. melléklet, a bábákról (13. sz. melléklet), tiszti és hatósági orvosokról (14. sz. melléklet), községi orvosokról (15. sz. melléklet), körorvosokrál (16. sz. melléklet), az orvoshalottkémekről (17. sz. melléklet) és a képesített halottkémekről (18. sz. melléklet). Az adatgyűjtő minták közül csak az 5-ös számú mintán (11. sz. melléklet) terveztetik változás azzal, hogy a betegforgalom osztályonkint mutatandó ki, megkérdeztetik az ambuláns betegek, a rendelések, a műtétek, a kórházban vagy intézetben történt gyermekszülések száma és részletezve a kórházi, gyógyintézeti személyzet. Az adatszolgáltatók a törvényhatóságok első tisztviselői, akik a tiszti főorvosok által közvetlenül kitöltött, valamint az általuk csak felülvizsgált kimutatásokat évente egyezer, március hó végéig kötelesek beküldeni a Központi Statisztikai Hivatalnak. A gyógyfürdőkre, gyógyító intézetekre (szanatóriumok) és éghajlati gyógyhelyekre vonatkozó adatokat közvetlenül az illető gyógyfürdők tulajdonosai, bérlői vagy igazgatóságai szolgáltatják évenkint egyszer, január hó 31-ig. Tervtevettem a kórházakban vezetett betegségi statisztikák begyűjtését és feldolgozását is. 6. Társadalombiztosítási statisztika. A munkásbiztosítási és betegségi statisztikai adatok gyűjtése a munkásjóléti törvényalkotások megindításával vette kezdetét. A kötelező betegségi biztosítást bevezető 1891 : XIV. t.-c. alapján megszervezett kerületi munkásbetegsegélyező pénztáraktól 1893-ban — az iparhatóságok útján — a kereskedelemügyi minisztérium, majd 1894-től a Központi Statisztikai Hivatal gyűjtött adatokat. Az Állami Munkásbiztosítási Hivatal felállításával 1907. évi július hó 1-től az adatok begyűjtése és feldolgozása ennek az intézetnek a hatáskörébe ment át és csak 1923. évi január 1 óta képezi újból a Központi Statisztikai Hivatal feladatát. Bár az 1927 : XXI. t.-c. megalkotásával maga a társadalombiztosító szervezet lényegesen módosult, az adatgyűjtésre vonatkozólag azonban apróbb technikai változásoktól eltekintve, továbbra is a korábbi szempontok az irányadók. A társadalombiztosítási statisztikai adatgyűjtés ezidőszerint a következő fontosabb adatok gyűjtésére terjed ki. A társadalombiztosító szervek tagforgalmának és taglétszámának megállapítására, a biztosító szervek által havonkint beküldött «Taglétszám-kimutatások» (20. és 21. sz. melléklet) és a betegségi biztosítást különállóan teljesítő biztosítóintézetek és bányatárspénztárak által pedig havonkint egy összegben kimutatott tagforgalom és a hó utolsó napjának létszáma alapján (22. sz. melléklet). A betegség esetére kötelezőleg biztosított tagok negyedévvégi létszámának napibérosztályok szerint történő részletezésére, az ú. n. «Taglétszámmegoszlási kimutatások» alapján. Az Országos Társadalombiztosító Intézet helyi szervei a 23. sz. mellékleten bemutatott felvételi mintán, a M. kir. Dohányjövedék Betegségi Biztosító Intézetének helyi szervei a 25. számú minta szerint, a többi biztosító intézet és bánya-