Képviselőházi irományok, 1931. III. kötet • 206. sz.

Irományszámok - 1931-206. A m. kir. miniszterelnöknek az 1932/33. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

3 49. Légiforgalmi statisztika, 50. Posta-, távíró-, távbeszélő és rádióstatisztika, 51. Hitelintézeti statisztika, 52. Kézi zálogkölcsönök statisztikája, 53. Fizetésképtelenségek és váltóóvások statisztikája, 54. Biztosításügyi statisztika, 55. Tűz kárstatisztika, 56. Népoktatási statisztika, 57. Középiskolai statisztika, 58. Felsőfokú-oktatás statisztikája, 59. Szakoktatás statisztikája, 60. Egyéb közoktatás statisztikája, 61. Egyházi és hitéleti statisztika, 62. Közigazgatási szervek és alkalmazottak statisztikája, 63. Hatósági üzemi és vállalati statisztika, 64. Jogszolgáltatási statisztika, 65. Javító- és nevelőintézeti növendékek statisztikája, 66. Egyesületi statisztika. A felsorolt statisztikai ágak közül első ízben szerepelnek a hivatalos statisztikai munkatervben a 38*, 62., 63., 66. szám alatt említettek. Az egyes adatgyűjtési ágakat a felvételi minták csatolása mellett az alábbiakban van szerencsém ismertetni. .1. Népszámlálás. Népszámlálások Magyarországon 1869 óta tartatnak. 1880 óta pedig éppen úgy, mint legtöbb művelt államban, 10 évenkint mindig a 0-ával végződő évek utolsó napján, mindenkor külön törvényes intézkedés alapján, hajtattak végre. Ennek a több évtizedes gyakorlatnak megfelelően az ország népessége az 1930 : XXV. t.-c. alapján, az 1930. évi december hó 31-i állapotnak megfelelően ismét számbavétetett. A Központi Statisztikai Hivatal a begyűjtött népszámlálási anyag rendezését, felülvizsgálatát és a részletes feldolgozásra való előkészítését már befejezte s az 1932/33. év folyamán előreláthatólag nemcsak a részletes feldolgozási munkák fognak jórészt befejezést nyerni, de a kész eredmények jelentős része publikálható is lesz. 2. Népmozgalmi statisztika. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal a rendszeres népmozgalmi adatgyűjtést 1871-ben kezdte lajstromos rendszerrel, az egyházi anyakönyvvezetők (lelkészek) útján. E módszer 1895. évi október l-ig tartott, mikor az állami anyakönyvvezetés életbeléptetésével a lajstromos rendszert az egyéni laprendszer váltotta fel. Ezen az új rendszeren 1903-ig csak lényegtelen módszerbeli változások történtek a szerzett tapasztalatok alapján a célból, hogy az adatgyűjtés a tudomány igényének és a gyakorlati élet követelményeinek is megfeleljen. 1903 óta a népmozgalmi statisztikai lapok tartalmilag nem változtak, csak a kérdések sorrendje simult az anyakönyv egyszerűsítésével az anyakönyv megváltozott rovatainak sorrendjéhez. Az adatszolgáltatók az állami anya* könyvvezetők, akik minden egyes születési (a) minta 1. sz. melléklet), házasságkötési (b) minta 2. sz. melléklet), halálozási (c) minta 3. sz. melléklet) bejegyzésről a megfelelő statisztikai lapot kiállítani s a kiállított lapokat minden hó 8-ig a Központi Statisztikai Hivatalnak beküldeni tartoznak. A halálozási statisztikai adatgyűjtés fontos kiegészítése az «Orvosi értesítő» (d) minta 4. sz. melléklet), melyet í*