Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-131. A képviselőház igazságügyi és társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a társadalombiztosítási bíráskodásról" szóló 125. számú törvényjavaslat tárgyában

131. szám. 77 pott. Ha azonban a bíróság úgy látja, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó fél távollétében a pert megnyugvással el nem döntheti, az eljárást felfüggeszti. A polgári perrendtartásnak a perfelvételi határnap elmulasztására és az ellentmondásra vonatkozó rendelkezései (1911 :

1. t.-c. 439—444. és 460— 464. §-ok) ezekben a perekben nem alkalmazhatók. 22. §. A 12. §. 2. bekezdésében felsorolt perekben, ha a felek jelen vannak is, köteles a bíróság a tényállás felderítésére szükséges minden tudakozódást és bizonyításfelvételt hivatalból is elvégezni. Köteles már a tárgyalás előtt gondoskodni róla, hogy a tárgyaláson lehetőleg minden adat és lehetőleg a bírósági orvosszakértő véleménye is rendelkezésre álljon. A bíróság megkeresésére a kórházak, klinikák és más gyógyintézetek az ilyen perekben kötelesek adataikat a bírósággal soronkívül közölni. 23. §. A 12. §. 2. bekezdésében felsorolt perekben a biztosítottal szemben nem állanak a polgári perrendtartásnak azok a szabályai, amelyek a tényállításra vagy az okiratra teendő nyilatkozatok elmulasztásának, továbbá a bíróság előtti beismeréseinek a következményeit határozzák meg. Hogy a biztosított bíróság előtti beismerésének mennyi a bizonyító ereje, a bíróság szabad méltatása alapján állapítja meg. A biztosított elismerésének és jogiéin dó nyilatkozatának ezekben a perekben nincs olyan hatálya, mint a polgári perrendtartás szerint. Egyességnek, egyességi kísérletnek, egyességi eskünek, valamint a felektől megállapított eskünek nincs helye. A tanuk és szakértők megesketésétől a felek el nem állhatnak. A felet eskü alatt kihallgatni nem lehet. Baleseti, rokkantsági járadék vagy rokkantsági nyugbérjáradék iránti perben a bíróság, ha a per anyagából megállapítja, hogy az intézet határozatának meghozatala óta a baleseti sérült állapotában változás állott be, ítéletében ezt a változást mind a sérült javára, mind hátrányára hivatalból is figyelembe veszi. 24. §. A társadalombiztosítási bíróság hivatalból határozza meg annak az ügy eldöntésére való jelentőségét, hogy valamelyik fél az ügy felderítésére szükséges adatokat nem szolgáltatja vagy a per menetét késlelteti. 25. §. A balesetbiztosítási járulék (1927: XXL t.-c. 61. §.) iránt folyó pereket hivatalból fel kell függeszteni, ha az üzemnek a járulék fizetésére kötelezett üzemek közé besorozása még nem jogerős. A felfüggesztő határozatban vagy külön rendelkezhetik a bíróság a megtámadott intézeti határozat végrehajtásának felfüggesztése vagy betiltása iránt. 26. §. A társadalombiztosítási bíróság, ha a tényállás felderítésére szükséges, egy, kivételes esetben több orvosszakértőt hallgat meg. Az orvosszakértő személyére a feleket az 1911. évi I. t.-c. 350. §-ának 3. bekezdése szerint előzetesen meghallgatni nem kell. Orvosszakértőként törvényszéki székhelyen rendszerint a kir. törvényszéki orvost kell alkalmazni. A budapesti központi járásbírósághoz az igazságügyminiszter hároméves időszakra külön társadalombiztosítási orvosszakértőket is nevezhet ki, olyanokat is, akiknek törvényszéki orvosi képesítésük nincs, de szakorvosi minősítésük van. Az orvosszakértői vizsgálat iránt megkeresés útján is lehet intézkedni. A megkeresést nemcsak a megvizsgálandó személy tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz lehet intézni, hanem a körülmények szerint más, ehhez közeli bírósághoz is, különösen ha feltehető, hogy a tartózkodási hely szerint illetékes bíróságnál különleges szakismeretekkel bíró orvos vagy a vizsgálathoz szükséges különleges berendezés nem áll rendelkezésre. Ha valamelyik intézet peres fél: az