Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-131. A képviselőház igazságügyi és társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a társadalombiztosítási bíráskodásról" szóló 125. számú törvényjavaslat tárgyában
74 131. szám. munkavállalók (1928 : XL. t.-c. 10. §.) munkaadója is. 7. §. Az előbbi * §-okban társadalombiztosítási bíráskodás útjára utalt ügyek odatartoznak akkor is, ha a jogviszonyból közvetlenül jogosított nem maga, hanem jogutóda érvényesíti a jogot. Közömbös az is, hogy a közvetlenül kötelezett ellen folyik-e per vagy pedig jogutóda, kezese vagy más olyan személy ellen, aki helyette vagy vele együtt köteles a szolgáltatásra. Társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozik az előbbi §-okban meghatározott ügy akkor is, ha a követelést nem közvetlenül törvény alapján érvényesítik, hanem jogügylet alapján, így különösen elismerés, egyesség vagy kezességvállalás alapján. 8. §. Nem tartoznak társadalombiztosítási bíráskodás útjára a társadalombiztosítási kihágások. A kir. törvényszéknek mint büntetőbíróságnak társadalombiztosítási kihágás tárgyában másodfokon hozott határozata ellen a jogegység érdekében rendkívüli perorvoslatnak van helye a budapesti kir. ítélőtáblához mint társadalombiztosítási felsőbírósághoz. A rendkívüli perorvoslat szabályait az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. 9. §. Társadalombiztosítási bíráskodás útjára, mégpedig közvetlenül a budapesti kir. ítélőtábla hatáskörébe tartozik a bírói eljárás a következő ügyekben: 1. az üzemek veszélyességi osztályba és arányszám alá sorozása ügyében ; 2. abban a kérdésben, hogy szünetel-e a következő munkavállalók baleseti biztosítási kötelezettsége : a) az állammal a nyugellátás szempontjából viszonosságban nem álló alapok és alapítványok alkalmazottaié ; b) a közforgalmú vasúti vállalatoknál alkalmazottaké ; c) a közforgalmú hajózási, kotró-, rév-, komp- és tutaj ozó-vállalatoknál; d) az a)—c) alatt felsoroltak üzemeiben, műhelyeiben, építkezéseinél és fenntartási munkálatainál alkalmazottaké (1927 : XXI. t.-c. 58. §.); 3. az intézeti önkormányzati szerv tagjának önkormányzati tisztségéből való kizárása ügyében (1927 : XXI. t.-c. 109. §.). III. Illetékesség. 10. §. Az ország egész területére a budapesti központi kir. járásbíróság kizárólag illetékes azokban a társadalombiztosítási perekben, melyeknek tárgya 1. társadalombiztosítási jogviszony létének vagy nemlétének megállapítása, ha a vitás jogviszonyban az Országos Társadalombiztosító Intézet vagy a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete vagy más olyan intézet (43. §.) van érdekelve, amelynek székhelye Budapesten van; 2. baleseti járadék vagy baleseti végkielégítés ; 3. bányanyugbórbiztosítás alapján járó rokkantsági, özvegyi vagy árvanyugbér vagy végkielégítés; kivéve, ha a diósgyőri m. kir. állami vas- és acélgyár, valamint a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztárai ellen irányul a követelés ; 4. öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítás alapján járó járadék vagy végkielégítés ; 5. két intézet közt felmerült követelés (6. §. 4. p.). E pont alkalmazásánál intézetszámba megy az elismert vállalati nyugdíjpénztár, valamint az olyan munkavállalók munkaadója, akik öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítás alól mentesek (1928 : XL. t.-c. 10. §.). Az igazságügyminiszter e §. illetékességi szabályaitól rendelettel eltéréseket állapíthat meg. 11. §. Á 10. §-ban fel nem sorolt társadalombiztosítási perekben az elsőfokú társadalombiztosítási bíróságok illetékességére a polgári eljárás általános illetékességi szabályai állanak a következő kiegészítésekkel:
