Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-131. A képviselőház igazságügyi és társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a társadalombiztosítási bíráskodásról" szóló 125. számú törvényjavaslat tárgyában

68 131. szám. peres félként szerepel» és helyébe a következő szavak teendők : «az Országos Társadalombiztosító Intézet szerepel peres félként». Ugyanebben a pontban a 4. sornak a végére vesszőt kell tenni és utána beszúrandók a következő szavak: «azok a perek pedig, amelyekben a 43. §. 2—10. pontjaiban felsorolt valamely intézet szerepel peres félként, az intézet székhelye». Ezt a módosítást a bizottság azért tartotta szükségesnek, mert csak az Országos Társadalombiztosító Intézetnél lehet szó pénztárról vagy pénztári kirendeltségről, a többi intézetnél az intézet székhelye állapítja meg az illetékességet. 17. A 11. §.2. pontjának a 2. sorában «helyére» szó helyett «helye szerint» szavakat iktatta be a bizottság stiláris szempontból. 18. A 11. §. 2. pontja tekintetében a következő módosítást fogadta el a bizottság stiláris indokból és pedig : A 2. pont után pontot kell tenni, 3. pontja pedig új bekezdéssé alakul, ehhez képest elejéről a «3.» számjegy elmarad és utána nagybetű következik. Ennekfolytán ez a bekezdés a következőképpen fog kezdődni: «A 10. §-ban és a 12. §. 2. bekezdésében felsorolt perekben . . . stb.» 19. A 13. §. utolsó előtti szavaként nyomtatási hiba folytán «tünteti» szó került és ezt a bizottság «tüntetik» szóra igazította ki. 20. A 17. §. második bekezdésének 1. sorában a «panaszt» szót a bizottság «fellebbezést» szóval cserélte ki, miután ezt a nyilvánvaló leírási hiba szükségessé teszi. 21. A 20. §. második bekezdése 2. mondatának pontosvessző előtti része helyébe a következő szöveg lép : «Hivatalból folytatja a bíróság az eljárást akkor is, ha az intézet akár a póthatáridő alatt, akár az elsőfokú bírói eljárás alatt meghozta határozatát vagy felterjesztette a fellebbezést». A bekezdés 2. mondatának a rendelkezése szerint ellentét nincs és így a «pedig» szóval való kapcsolás helytelen. 22. A 22. §. második bekezdésének 4. sorában «bírósággal» szó után a bizottság elhatározta «soronkívül» szó beiktatását és ennekfolytán ezen bekezdés a következőképpen hangzik : «A bíróság megkeresésére a kórházak, klinikák és más gyógyintézetek az ilyen perekben kötelesek adataikat' a bírósággal soronkívül közölni». A bizottság nem tartotta szükségesnek az arra való rendelkezésnek a törvény szövegébe való felvételét, hogy a bíróság megkereséseit köteles legyen közvetlenül a kórházakhoz intézni, miután a bíróságok — a bizottság tudomása szerint — amúgyis a kórházakat, klinikákat és más gyógyintézeteket közvetlenül keresik meg, mert ez az eljárás gyorsítását célozza. 23. A 23. §. utolsó bekezdésében a «Baleseti» és «járadék» szavak közé be kell szúrni a «rokkantsági járadék vagy rokkantsági nyugbér» szavakat. A bizottság felfogása szerint ugyanis a rokkantsági járadékra és a bányanyugbér biztosításában járó rokkantsági nyugbérre ez a rendelkezés ugyanúgy illik, mint a baleseti járadékra. 24. A 25. §. 4. sorában lévő «üzemek» szó helyébe «üzemnek» szót iktatta a bizottság a nyilvánvaló íráshiba kiigazításaképpen. 25. A 27. §. második bekezdésének 3. sorában a «rendelet» szó helyébe a bizottság a «törvény» szót iktatta ugyancsak leírási hiba kiigazításaképpen. A 27. §. tárgyalásánál élénk vita fejlődött ki abban a kérdésben, hogy amennyiben a peres fél nincs jelen, nem lenne-e kívánatos arra vonatkozó rendelkezés felvétele a törvény szövegébe, hogy az egész ítélet szövege kiadmányoztassék a félnek. A bizottság ilyen értelmű rendelkezést nem vett fel a javaslat