Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-205. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a Ház által javaslattétel végett a bizottsághoz utasított ügye Schmidt Miklós országgyűlési képviselőnek a dárdai választókerületben nyert képviselői megbizatásáról történt lemondása, illetve a lemondás visszavonása tárgyában

205. szám. 457 tését neki megtiltotta és azt rendelte, hogy az átiratot, mint tárgytalant, kézbesítés nélkül hozza vissza. Az átirat visszahozatala után — amellyel egyidej űleg érkezett a Házba a lemondott képviselő is — Schmidt Miklós országgyűlési képviselő nyomban egy újabb beadványt intézett a képviselőház elnökéhez, amelyben bejelenti, hogy az aznap aláírt lemondásáról szóló beadványát visszavonja s kéri az elnököt, hogy a visszavonást vegye tudomásul, a lemondást a képviselőháznak ne jelentse be és az «egyéb» intézkedések megtételét is mellőzze. A Ház elnöke mindezeket a Háznak ugyanaznapi ülésén bejelentette, egyúttal pedig ilyen tényállás mellett szükségesnek látta a Háznak javaslatot tenni aziránt, hogy mielőtt bejelentését a Ház tudomásul venné, adja ki az ügyet véleményes javaslattétel céljából az igazságügyi bizottságnak. A Ház ennek megfelelően határozott. Az igazságügyi bizottság a kérdés tüzetes megvizsgálása után úgy találta, hogy a képviselői megbízás a képviselőnek lemondása folytán, tehát egyoldalú akarat ki jelentése alapján, mihelyt ezt az akaratkijelentését az arra illetékes közjogi faktorhoz, a képviselőház elnökéhez eljuttatja, ipso facto megszűnik. A képviselőház elnöke, mint a lemondást magában foglaló akarat elhatározás átvételére illetékes közjogi faktor, csak annak vizsgálatára jogosult és kötelezett, hogy e lemondás kétségkívül a képviselőtől származik-e. A Ház is csak tudomásul veszi a lemondás megtörténtét, de annak már beállott közjogi hatását nem változtathatja meg, mert ahhoz, hogy e lemondás a maga közjogi hatását, a képviselői megbízatás megszűnését eredményezze, semmiféle más közjogi fórumnak, vagy közjogi faktornak a hozzájárulása, vagy tudomásul vevése nem szükséges. Schmidt Miklós képviselői megbízatása tehát abban a pillanatban megszűnt, mihelyt lemondó akaratelhatározását a képviselőház elnökével, mint a lemondás átvételére illetékes közjogi fórummal, megfelelően közölte, a lemondást magában foglaló bejelentés az elnök kezébe került. A képviselőház elnökének ama ténye, hogy a lemondást tudomásul véve, azt megfelelő átiratban a' közigazgatási bíróság elnökével közölte és a Háznak is bejelentette, csak az ügy kezelési aktusa, de nem közjogi tény eleme a lemondás abbeli hatályának, amely a képviselői megbízás megszűnését eredményezi. Nyilván következik ez az 1925. évi XXVI. t.-c. 179. §-ából is, amely szerint «a képviselői megbízásról a Ház elnökéhez intézett írott nyilatkozatban lehet lemondani», amiből okszerűen következik, hogy az írásbeli lemondás a megbízás megszűnését ipso facto előidézi, mert ellenkező esetben a törvény a megszűnés előidézésének egyéb tényelemeiről is rendelkeznék. Ha pedig a lemondás egyoldalú ténye a képviselői megbízás megszűnését ipso facto előidézte, akkor a lemondás visszavonásának semmiféle közjogi hatálya nem lehet. Mindezekre való tekintettel javasolja az igazságügyi bizottság a t. Képviselőháznak, hogy a Ház elnökének azt a bejelentését, hogy Schmidt Miklós képviselői megbízatásáról lemondott, vegye tudomásul és Schmidt Miklós országgyűlési képviselőnek ama beadványa felett, mellyel ezt a lemondását visszavonja, térjen napirendre. Kelt Budapesten, a képviselőház igazságügyi bizottságának 1932. évi április hó 25-én tartott ülésében. Tomcsányi Vilmos Pál s. k., kálnoki Bedő Sándor s. K az igazságügyi bizottság elnöke. az igazságügyi bizottság előadója. Képv. iromány. 1931—1936. II. kötet. 58