Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-203. Törvényjavaslat a m. kir. népjóléti és munkaügyi minizeri állás megszüntetéséről

452 203. szám. elsőrangú életszükségleteinek kielégítése még állami beavatkozással is csak nehezen volt biztosítható. A felsorolt ügyek a társadalom életébe vágó mély jelentőségüknél fogva a kormányzatnak különös figyelmét és tevékenységét követelik meg. Ez azonban egymagában mégsem teszi feltétlenül szükségessé azt, hogy ezek az ügyek külön miniszter hatáskörében intéztessenek. Az általános életviszonyok alakulása folytán ugyanis mindinkább előtérbe nyomuló szociális kérdések többé-kevésbbé már minden miniszter ügykörét átszövik és éppen ezért a szociális szempontok érvényesítése más miniszteri tárcák ügykörében is éppen olyan fontos követelmény, mint a népjóléti és munkaügyi igazgatásnál. Amint tehát ezt a követelményt az ügyek intézésénél más miniszteri tárcák «ügykörében már eddig is biztosítani tudtuk és ezt a jövőben is biztosítani kell, úgy nem lehet kétséges az sem, hogy a jelenleg a népjóléti és munkaügyi igazgatás ügykörébe tartozó ügyeknél a szociális szempontok kellő érvényesítését akkor is biztosítani tudjuk, ha ezek az ügyek nem egy különálló kormányzati ügykörben intéztetnek. A népjóléti és munkaügyi igazgatás különállását tehát — a kormány nézete szerint — közérdek sérelme nélkül meg lehet szüntetni. Az államháztartás mai súlyos helyzetében a takarékosság követelményeinek érvényesülni kell az állami költségvetés minden olyan tételénél, ahol a takarékosság a közérdek sérelme nélkül keresztülvihető. A népjóléti és munkaügyi miniszter állásának megszüntetése az állami költségvetésben kétségtelenül megtakarítást jelent. Minthogy pedig az elmondottak szerint a népjóléti és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó ügyeknek más tárcák ügykörébe való utalása, — úgymint más hasonló kisebb országokban — a közérdek sérelme nélkül megvalósítható, ezért kívánatos, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter állását megszüntessük. Ezt mondja ki az a törvényjavaslat, amelyet ezennel a t. Képviselőház elé van szerencsém terjeszteni. A törvényjavaslat részleteire nézve az alábbiakat kívánom előadni. *A népjóléti és munkaügyi miniszteri állás megszüntetésének időpontjául a legalkalmasabbnak kínálkozik a költségvetési év lejártának időpontja. Ilyen értelemben rendelkezik az 1. §. A 2. §. szerint a minisztérium rendelettel állapítja meg azt, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó ügyeket mely miniszterek látják el. Ez a rendelkezés, mint a megszüntetés következménye, bővebb indokolásra nem szorul. E szakasz második bekezdése felhatalmazza a minisztériumot arra is, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter hatáskörének megosztásával kapcsolatban egyes ügyeket az intézkedésre jogosult miniszter hatásköréből, más miniszter hatáskörébe utalhasson át. A felhatalmazás megadására azért van szükség, hogy a rokontermészetű ügyek az ügyintézésben megkövetelt egyöntetűség biztosítása, valamint az eljárás egyszerűsítése céljából egy miniszter hatáskörébe legyenek utalhatók. Ez az intézkedés az eljárás egyszerűsítésével takarékossági célokat is szolgál. A3. §. a miniszterek hatáskörében beállott változásoknak megfelelően a felől intézkedik, hogy a korábbi jogszabályok hatásköri rendelkezésének helyébe a 2. §. alapján kiadott rendeletben megállapított hatásköri rendelkezések lépnek. Ez a rendelkezés a hatáskörök megváltoztatásának következtében keletkező esetleges jogbizonytalanságot küszöböli ki. A4. §. a közigazgatás szerveinek társadalompolitikai természetű tevékenységét a miniszterelnök irányítása és vezetése alá helyezi. Már fentebb említettem, hogy a szociális kérdések többé-kevésbbé minden miniszter ügykörét érintik. Ebből következik, hogy ezeknek a kérdéseknek beható vizsgálata és a társadalom-