Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről

296 185. szám. amelyek a közigazgatási hatóság előtt végérvényes elintézést nyernek, az országgyűlési tag közbenjárása el van tiltva és összeférhetetlenséget eredményez. Bíróság alatt a 19. §. alkalmazása során az úgynevezett rendes bíróságokat, valamint a bírói módon szervezett külön bíróságokat is érteni kell, de nem lehet érteni közigazgatási hatóságokat még akkor sem, ha azok bírói hatalmat gyakorolnának (pl. kihágási bíróságok). A 20. §-hoz. E §. rendelkezése, amelynek mintául az 1929: XXX. t.-c. 8. §-ának 3. a) pontja szolgált, lehetővé teszi az összeférhetetlenség megállapítását a 21. §. (i) bekezdésében meghatározott eseteken kívül is, ha az eljárás oka, célja vagy módja a köztisztességbe ütközik. Tehát megengedett okból vagy célért való közbenjárás is meg fogja állapítani az összeférhetetlenséget, ha az országgyűlési tag a hatóság előtt köztisztességbe ütköző módon lép fel, pl. a hatóság tagját meg akarja félemlíteni, megsérti, jogtalan módon befolyásolni igyekszik, stb. A 21. §-hoz. Ez a §. az 1901 : XXIV. t.-c. 13. §-ának a helyébe lép. Míg azonban az 1901. évi törvény idézett rendelkezése összeférhetetlenségi szankció nélkül csupán irányelvül volt hivatva szolgálni, addig a javaslat 21. §-ához az összeférhetetlenség súlyos következménye fűződik. A közbenjárásokat teljesen kiküszöbölni nem lehet. Arra kellett tehát igyekezni, hogy megtaláljuk a helyes mértéket, amelyen túl már összeférhetetlenséget idéznek elő. Ezért a 19. §. a tiltott közbenjárások körét szűkebbre vonja, de viszont az összeférhetetlenség következményét fűzi hozzájuk. Az 1901. évi törvény tiltotta a képviselő közbenjárását címek, kitüntetések és rendjelek adományozása, továbbá kinevezések és előléptetések tárgyában is. Ezek a tilalmak azonban közéletünkben szankció hiányában kellően nem érvényesültek és egyelőre bajos is lenne e tilalmaknak érvényt szerezni. Ezért a javaslat 21. §-a ezekhez a közbenjárásokhoz nem is fűzi az összeférhetetlenség következményét. Amely vonatkozásokban azonban a javaslat az 1901. évi törvény közbenjárási tilalmát fenntartja, azokat komolyan is veszi és azokat az összeférhetetlenség következményével sújtja. Ezek a vonatkozások a 21. §.1. bekezdésében vannak szabályozva. Nevezetesen három irányban való eljárás eredményezhet összeférhetetlenséget: a 13. §. alá eső díj, jutalom vagy segély, a 14. §. alá eső jog vagy kedvezmény elérése vagy a 15. §. alá eső gazdasági kapcsolat létrehozása végett való eljárások. Mind a három irányban való eljárás anyagi előnyök kieszközlése érdekében történik és így sokkal súlyosabb megítélés alá esik, mint a címek, kitüntetések és kinevezések érdekében való eljárások. Indokolt tehát, hogy ezekhez az eljárásokhoz súlyosabb következmény fűződjék, feltehető ugyanis, hogy épp ezeknél az anyagi érdekeket előmozdító közbenjárásoknál az országgyűlési tagnak a fellépése indokolatlan hatósági határozatot eredményezhet. A 21. §. (2) bekezdése a kivételeket állapítja meg. Nagyjában megfelel az 1901 : XXIV. t.-c. 3. §-a 2. bekezdésének, de ahhoz a felsőházi tagokra tekintettel és a hadigondozottak érdekében új rendelkezéseket csatol. A 22. §-hoz. Ez a §. a közbenjárási összeférhetetlenséggel kapcsolatos érvénytelenségi rendelkezéseket tartalmazza. Mindenekelőtt kimondja, hogy érvénytelen a 8. és 19—21. §. alá eső eljárás fejében bármely díjnak, jutalomnak, előnynek vagy ellenszolgáltatásnak a kikötése. Másodszor érvénytelenek mindazok a rendelkezések és szerződések, amelyeket az országgyűlés tagja közbenjárásával eszközölt ki. Természetesen e rendelkezések nem érintik a magánjognak azokat a szabályait, amelyek alapján a jóerkölcsbe ütköző ügyletek érvénytelenségét más esetekben is meg lehet állapítani.