Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
185. szám. 283 nek, vállalatoknak, üzemeknek, alapítványoknak és alapoknak alkalmazottaira is, amelyek vagy 1. legalább fele részben az állam, törvényhatóság vagy község tulajdonában vannak, vagy 2. amelyeket a most említett köztestületek kezelnek. Az alkalmazás módja (kinevezés, választás vagy felfogadás) az összeférhetetlenség szempontjából közömbös, 7 ) de szükséges, hogy az alkalmazás fizetéssel vagy rendszeres díjazással járjon ; már hogy az illetményeket az illető felveszi-e, annak az összeférhetetlenség szempontjából nem lehet jelentősége. IV. Összeférhetetlenség más foglalkozásokkal. A törvényjavaslat III. fejezetéhez. (7—12. §-oh.) A közszolgálaton kívül vannak más foglalkozások is, amelyek összeférhetetlenséget eredményeznek. Az 1901 : XXIV. törvénycikk az összeférhetetlenségek e fajára nem gondolt ; az e tekintetben számbajövő 2—4. §-ok túlnyomórészt nem ebbe a gondolatkörbe esnek. Az 1901 : XXIV. t.-c. 2. §-a a külföldi államok diplomáciai és konzuli testületeinek tagjaira vonatkozik ; az összeférhetetlenségnek ezt az esetét a törvényjavaslat azért nem szabályozza, mert a számbajövő egyének túlnyomórésze külföldi állampolgársága miatt úgy sem lehetne az országgyűlés tagja (23. §.), amennyiben pedig kivételesen mégis lehetne, a 49. §. (4) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség alá esnék. Az 1901 : XXIV. t.-c. 3, §-ában a főrendiházi tagokra megállapított összeférhetetlenség a törvényjavaslat 24. §-ában van szabályozva, a honvédségi és a közbiztonsági szervezetek tagjaira megállapított összeférhetetlenség a törvényjavaslata. §-a alá esik: a közjegyzőkre megállapított a7. §. alá és a kegydíjasokra nézve megállapított a 13. §. alá. Az 1901 : XXIV. t.-c. 4. §-ában a törvényhatósági és községi tisztviselőkre nézve megállapított összeférhetetlenség a jelen törvényjavaslat rendszere szerint a közszolgálati összeférhetetlenség fogalma alá esik ; a szerzetesek összeférhetetlenségének külön megemlítését pedig a 49. §. (4) bekezdése teszi feleslegessé. A törvényjavaslat III. fejezete négy csoportban említi azokat a foglalkozásokat, amelyek a közszolgálaton kívül még összeférhetetlenséget okozhatnak ; ezek a csoportok a következők : a) a közszolgálaton kívüli alkalmazások és megbízások (7. §.), b) az országgyűlési tag egyéb hivatása vagy foglalkozása, nevezetesen ügyvédi, mérnöki, orvosi, stb. tevékenység (8. és 9. §.), c) időszaki lap szerkesztése és kiadása (10. §.), d) ipari és kereskedelmi vállalatoknál való megbízások és alkalmazások (11. és 12. §.). Minthogy az ügyvédség a törvényjavaslat álláspontja szerint nem összeférhetetlen foglalkozás, az ügyvédek összeférhetetlensége nem ebben a fejezetben, hanem a kijárásokról szóló V. fejezetben nyert szabályozást. Az ügyvédi, mérnöki, orvosi és szabad pályán folytatott más foglalkozások ebben a fejezetben csak a 8. és 19. §-ban megállapított szűkebb körben nyernek szabályozást, t Az ipari és kereskedelmi vállalatoknál való megbízások és alkalmazások ebben a fejezetben csak annyiban nyernek szabályozást, amennyiben nem esnek az érdekeltségi összeférhetetlenség gondolatkörébe, — tehát csakis abban az esetben, amikor az összeférhetetlenség a kormányhoz való minden kapcsolat nélkül is előáll. ) A szerződéses alkalmazottakra már Polónyi Géza felhívta a figyelmet. Zeller, id. mű 116. lap. 36*
