Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
185. szám-. 281 a miniszterré vagy a politikai államtitkárrá kinevezésnek azonban nincs ez a következménye. A miniszteri indokolás szerint a választott tag függetlenségét kétségtelenül veszélyeztetheti, ha a rendszerinti előlépést meghaladó kinevezést nyer a kormánytól; ezért az ily felsőházi tag megbízását elveszti, de újra meg lehet választani. A képviselőkre az 1901 : XXIV. t.-c. 1. §-a következtében a kinevezés összeférhetetlenséget vont maga után (második megoldás), s a 22. §. szerint 48 óra alatt kellett a mandátumról lemondani. De ha a képviselőséggel összeférő állásra (miniszterségre, stb.) nevezték ki, vagy léptették elő, a lemondott képviselő az új választáson a 23. §. szerint újra felléphetett. A nemzetgyűlés tagjaira az 5*986/1919. M. E. sz. rendelet 5. §-a, továbbá a 2.200/1922. M. E. sz. rendelet 114. §-a bizonyos kivételekkel kinevezési tilalmat állapított meg; viszont megszüntette a képviselőséggel összeférő állásokra való kinevezésnek mandátum vesztő hatályát. Ezt a rendezést átvette az országgyűlési képviselőkre az 1925 : XXVI. t.-c. 182. §-ának (7), (s) és (12) bekezdése. Ma a képviselőkre mind a három megoldás helyet foglalhat. Nevezetesen szabad a képviselőséggel összeférő állásra való alkalmazás és az nem érinti a mandátumot ; szabad a főispáni, kormánybiztosi és kormány biztoshelyettesi állásokra való alkalmazás is, de ez összeférhetetlenséget okoz, tehát a mandátumról le kell mondani; végre egyéb állásokra a mandátum tartama alatt tilos a kinevezés vagy választás. A képviselőkre a mai hármas rendszert indokolt lenne fenntartani a jövőben is, sőt négyes rendszerré fejleszteni. Az általános szabály a kinevezési tilalom. Minthogy azonban azt mai formájában könnyű kijátszani úgy, hogy a mandátumról való lemondást előbb közlik, mint a kinevezést, a tilalmat a belga és cseh mintára szigorítani kellene és kimondani, hogy a kinevezés sem a képviselőség tartama alatt, sem annak megszűntétől számított egy esztendőn belül nem történhetik meg. Aki nem volt köztisztviselői pályán, az a képviselőséget ne használhassa fel a tisztviselői pályán való elhelyezkedésre. 6 ) Az első kivétel a képviselővé választás miatt nyugdíjazott köztisztviselőkre vonatkozik. Azok a köztisztviselők, akik a megválasztásig a nyugdíjra jogosító szolgálati időt még nem töltötték be, a szolgálatból végkielégítéssel váltak ki ; ezek a közszolgálatban újból csak úgy helyezkedhetnek el, amint általában azok a képviselők, akik tisztviselők még nem voltak, azaz a mandátum megszűntétől számított egy év múlva. Azok a tisztviselők azonban, akik hosszabb szolgálat után a képviselőválasztással nyugdíjba kerültek, más elbánást igényelhetnek. Közszempontból kívánatos lehet ugyanis, hogy a közszolgálatban rendkívül értékeseknek bizonyult egyéneket kivételesen visszavehessek és hogy az állam a munkaképes egyénnek fizetett nyugdíj tehertől szabaduljon. Az ilyen nyugdíjas tisztviselőt sem lehet reaktiválni a képviselőség tartama alatt ; a kivétel csak abban áll, hogy a mandátum megszűntétől számított egy évre általában fennálló kinevezési tilalom reájuk már nem vonatkozik. Tehát ezeket vissza lehet venni a közszolgálatba az egy év alatt is. Természetesen mindezek a rendelkezések nem érintik az 1925 : XXVI. t.-c. 11. §-ának (4) bekezdésében foglalt azt a szabályt, amely szerint egyes közigazgatási hatósági jogkört gyakorló személyeket nem lehet alkalmazni előbbi állásukba két éven belül azon a hatósági területen, amelyen képviselőnek jelölték őket. 6 ) Holló Lajos már 1901-ben indítványozta, hogy képviselőt képviselősége megszűnése után három év alatt ne lehessen államhivatalra kinevezni. Zeller, id. mű 117. lap. Képv. iromány. 1931—1936. H. kötet. 36 4
