Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
185. szám. 259 deletből a közszolgálati és büntetőjogi összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat (2—5. §.). Egyéb rendelkezést az összeférhetetlenségre nem tartalmaz annak ellenére, hogy a bevezető részben foglalt kijelentése szerint egybefoglalja az első nemzetgyűlési választások alapjául szolgált és hatályban maradt szabályokat. Zeller azon a nézeten van, hogy az 1901 : XXIV. t.-c. egyéb rendelkezéseire való utalás elnézésből maradt ki a rendeletből, 66 ) de valószínűbb, hogy a kihagyás szándékosan történt. 67 ) Az kétségtelen, hogy így az 1901 : XXIV. törvénycikknek a gazdasági és közbenjárási összeférhetetlenségre vonatkozó szabályai a második nemzetgyűlés tagjaira formailag nem voltak kötelezők s inkább csak mint irányelvek szerepeltek, ami lehetővé tette a szabályok még lazább alkalmazását. Egyébként a két nemzetgyűlésen (1920—1926) az összeférhetetlenségi bejelentések száma nagyon alacsony volt. Az első nemzetgyűlésen hat, a másodikon tíz ilyen eset merült fel. A nemzetgyűlés 1924. évi házszabályaiban az összeférhetetlenségi bizottságokról és azok eljárásáról a 138—181. §-ok szólnak. Jellemző, hogy az ezekbe a házszabályokba átvett 181. §. szerint az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezések az összeférhetetlenségi törvénnyel egy időben lépnek hatályba ; továbbá, hogy a házszabályok hivatalos kiadása függelékként közli az 1919-ben kiadott és közben hatályát vesztett rendeletet az összeférhetetlenségről. 1926-ban Kiss Menyhért indítványozta, hogy az 1901 : XXIV. t.-c.-be új szakaszt iktassanak, amely tiltja szállítás vagy kedvezmény adását olyan vállalat részére, amelynek igazgatásában nemzetgyűlési képviselő foglal helyet ; az indítvány nem került tárgyalásra, de mutatja, hogy az idézett törvény hatálya szempontjából a vélemények milyen tisztázatlanok voltak. 68 ) Az országgyűlés működését visszaállító törvények: az 1925 : XXVI. és az 1926: XXII. t.-c. a bizonytalanságot megszüntetik. Az 1925 : XXVI. t.-c. elsősorban jóváhagyja és az országgyűlés működésének megkezdéséig hatályban tartja a 2.200/1922. M. E. számú rendelet szabályait (187. §.); újra szabályozza a választhatóságot kizáró okokat (10. és 11. §.) ; kimondja, hogy amennyiben a kizáró ok a képviselő igazolása után jut a Ház tudomására, az összeférhetetlenségre megállapított szabályok szerint kell eljárni (139. §.) ; a méltatlansági összeférhetetlenségnek egy új esetét állapítja meg (180. .§.), részletesen szabályozza a közszolgálati összeférhetetlenséget és egyébként hatályban tartja az 1901 : XXIV. t.-c. rendelkezéseit (182. §.). Az 1926 : XXII. t.-c. 3. §-a szerint a képviselővé választást kizáró okok a felsőházi taggá válásnak is akadályai, de a polgári vagy egyházi méltóságban vagy hivatalban, továbbá a honvédelmi vagy közbiztonsági szervezetek körében teljesített szolgálat nem ; a 25. és 26. §-a szerint megszűnik a felsőház tagja lenni, akire a tagság tartama alatt áll elő vagy lesz nyilvánvaló a taggá válást akadályozó ok, vagy aki képviselői megbízást fogad el; a 27. §. a tagsági jog megszűnésének eseteit sorolja fel és többek közt kimondja, hogy a választott felsőházi tag tagsági jógát elveszti, ha a kormány kinevezés alá eső és fizetéssel járó új hivatalt fogad el ; a 28. §. a méltatlansági összeférhetetlenség két esetét szabályozza ; a 29. §. a többszörös felsőházi tagság kiküszöböléséről szól; a 37. §. a felsőházi tagság megszűnése kérdésében való határozathozatalra a felsőház kebeléből bíróságom szervez ; végre a 39. §. a felsőházi tagok összeférhetetlenségének szabályozását külön törvényre bízza. Ez az indokolás szerint egyrészt azért volt szükséges, mert 6 «) Id mű 174. és 175. lapok. 67 ) Információm szerint az akkori belügyminiszter óhajára történt. 68 ) Idézett helyen, 33*
