Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
, 185. szám. 245 3. A cseh-szlovák alkotmány szintén igen liberálisan kezelte az összeférhetetlenség kérdését. Az 1920. évi alkotmány 18. §-a szerint nem lehet senki egyszerre a nemzetgyűlés két házának tagja, a 20. §. szerint a Ház tagjai nem lehetnek járási és kerületi főnökök, járási képviselők, a közigazgatási vagy választási bíróság tagjai, a 63. §. szerint a köztársaság elnöke nem lehet a Ház tagja. Külön törvény szerint a Ház tagjai nem lehetnek a Házak irodáinak tisztviselői. Más tisztviselőt meg lehet választani szenátorrá vagy képviselővé, ez esetben állásának ellátása alól rendszerint felmentést kap. Viszont a nemzetgyűlés tagját rendszerint csak e minőségének megszűnésétől számított egy év múlva lehet tisztviselővé kinevezni (alkotmány .20. §.). 12 ) A cseh-szlovák alkotmány azonban a 22. §-ban szabályozza az ú. n. kijárási összeférhetetlenséget is. Nevezetesen a nemzetgyűlés tagjainak eltiltja, hogy személyes érdekekben közhivatalokhoz forduljanak, kivéve, ha ez hivatásszerű foglalkozásukhoz tartozik. A szenátus egyik elnökének esete tette aktuálissá a gazdasági összeférhetetlenség külön szabályozását. 13 ) E tárgyban az 1924. évi június 18-iki ú. n. összeférhetetlenségi törvény rendelkezik l4 ) E törvény több tényállást foglal össze ; a nemzetgyűlés tagságával összeférhetetlenek a következő gazdasági tevékenységek és helyzetek : a) valamely ipari vagy kereskedelmi vállalat tulajdona vagy vezetése, ha a vállalat az állammal, annak intézetével, vállalatával, vagy alapjával szemben bérlő, bérbeadó, szállítási vagy hitelezői viszonyba jut, vagy ilyenbe kíván jutni (1. §,) ; 2. jogi tanácsadás vagy érdekképviselet, vagy szakszerű tevékenység az előbb említett vállalkozásoknál (2. §.) ; 3. a nemzetgyűlési tagsággál járó befolyás felhasználása a vállalat érdekében állami tisztviselőknél (3. §.); 4. anyagi ellenszolgáltatás ellenében való közreműködés állami vagy közüzemű vállalatok üzletszerzésében (5. §.) ; 5. fő-, vagy mellékfoglalkozás oly módon folytatása, hogy a mandátumot különben nem járó ellenszolgáltatásokra használják fel (6. §.) ; 6. különleges és méltánytalan személyes előnyök szerzése (7. §.) ; 7. a Ház elnökei részére minden vállalati tisztség (8. §.). Az összeférhetetlenségi törvénynek e rendelkezései egyrészt a Házak összeférhetetlenségi bizottságainak, másrészt a választási bíróságnak ellenőrzése alatt állanak. Az összeférhetetlenségi bizottság az illető Ház elnökségének felszólítására indokolt elvi határozatot tartozik hozni abban a kérdésben, hogy bizonyos ténykörülményeket a törvény rendelkezései szerint kell-e elbírálni. A választási bíróság ezzel szemben e ténykörülmények alapján dönti el, hogy a nemzetgyűlés tagjával szemben a törvény értelmében összeférhetetlenségi eset fennáll-e. Kiegészítésül megjegyzem, hogy a választási bíróság elnöke a közigazgatási bíróság elnöke, referensei a bíróság tagjai, a választási bíróság ülnökeit pedig a képviselőház nem a saját tagjai közül választja. A törvényt kiegészíti az 1924. évi július 4-iki rendelet, amely meghatározza, hogy mely szervek jogosultak a nemzetgyűlési tag által egyéb hivatása körében követelt díjazás aránytalanságának a megállapítására. 15 ) 4. Franciaországban az összeférhetetlenségnek nagy múltja van. A tisztviselői összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat 1789-ben hatályon kívül 12 ) Dr. L. Adamovich: Gmndriss des tschechoslovakischen Staatsrechts, 123. lap. — Dr. Franz Adler : Grundriss des tschechoslovakischen Verfassungsrechts, 1930. 42. lap. 13 ) Weber : id. mű id. helyén. 14 ) Sammlung der Gesetze und Verordnungen des tschechoslovakischen Staates, Jahrgang 1924. 72. Stück. Nb. 144. 958—961. 1. 15 ) Sammlung der Gesetze und Verordnungen des tschechoslovakischen Staates, Jahrgang 1924. 79. Stück. No. 159. 1100. 1.
