Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-125. Törvényjavaslat a társadalombiztosítási bíráskodásról

14 125. szám. Melléket a 125. számú irományhoz. Indokolás „a társadalombiztosítási bíráskodásról*' szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A társadalombiztosítási bíráskodást az 1921 : XXXI. törvénycikk szabályozta. Ezt a törvényt a megalkotása óta lefolyt tíz év alatt sok későbbi törvény és rendelet módosította és kiegészítette. E későbbi jogszabályokat főleg a társadalombiztosítás egyre szélesebb körre való kiterjesztése tette szükségessé. A sok utólagos jogszabály következtében azonban e bíráskodás szabályai nehezen áttekinthetőkké váltak s még a sok módosítással és kiegészítéssel sem simulnak tökéletesen a társadalombiztosítás újabb anyagi jogszabályaihoz. Elsősorban ez teszi szükségessé új törvény alkotását. A jelen törvényjavaslat azonban nemcsak az összefoglalást és az összhang helyreállítását tűzi célul maga elé, hanem* ennél messzebb megy és a társadalombiztosítási bíráskodáson olyan lényeges változásokat is tesz, melyek a társadalombiztosítás anyagi jogszabályainak fejlődésével összefüggésben nincsenek. Első lényeges módosítás a külön társadalombiztosítási bíróságok megszüntetése. Ily külön bíróságok ma a Budapesti Munkásbiztosítási Bíróság és a Munkásbiztosítási Felsőbíróság. Csak vidéken látják el a járásbíróságok'— tehát rendes bíróságok — az elsőfokú munkásbiztosítási bíráskodást. Ez a szabályozás haladás ugyan az 1921. év előtti állapothoz képest, amikor ennél is nagyobb volt a munkásbiztosítási bíráskodás és a rendes bíráskodás között a szervezeti elkülönülés, de a fejlődés további irányának az elkülönülés teljes megszűnésére kell vezetnie. Nem volna kellően indokolható e külön bíróságok további fenntartása. Fenntartásukat egyedül a szakszerűség biztosítása indokolhatná, de ezt a célt is teljesen el lehet érni azzal, ha a rendes bíróságok keretében külön szakbírák, szaktanácsok intézik ezeket az ügyeket. Viszont a szervezeti egyesítésnek lényeges előnyei vannak. Még a kisebbik előny az, hogy ilyen módon némi megtakarításokat lehet elérni és a bírósági szervezet bonyolódottságán is valamit enyhíteni lehet. A nagyobbik előny az, hogy az egyesítés esetében a társadalombiztosítási ügyekkel foglalkozó bírák számát könnyebben lehet az ügyforgalom növekedésével vagy csökkenésével arányba hozni, mint a külön szervezett bíróságoknál. Világosan