Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről

185. szám. 233 folyó jogkövetkezmények iránt is ha­tároz. Azok iránt a jogkövetkezmé­nyek iránt, amelyek tekintetében az összeférhetetlenségi biróság nem hatá­rozott, a döntésre a rendes bíróság vagy az erre hatáskörrel bíró más hatóság hivatott. 54. §. (i) Az összeférhetetlenségi el­járásban a hatóságok és felek részéről felmerült költségek viseléséről az össze­férhetetlenségi bíróság az eset körül­ményeihez képest saját belátása sze­rint az ítéletben határoz. (2) Az ügyvédi képviselettel okozott költségekben az ellenfelet az 55. §. (1) bekezdésében szabályozott eseten kívül nem lehet marasztalni. (3) Az összeférhetetlenségi bíróság­nak költségekben marasztaló határo­zata végrehajtható közokirat. 55. §. (1) Ha az összeférhetetlenségi bíróság az ítéletben kimondja, hogy az országgyűlés tagja nincs összeférhe­tetlen helyzetben és megállapítja, hogy az összeférhetetlenséget elfogadható indok nélkül könnyelműen vagy egye­nesen az országgyűlés tagjának alapta­lan meghnrcolása végett tették, az összeférhetetlenséget bejelentő felet (32. §.) az eljárási költségekben való marasztalás mellett bírsággal sújthatja. (2) A bírság ezer pengőt nem halad­hat meg és az államkincstárt illeti. Behajtására a 41. §. (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. 56. §. (1) Az összeférhetetlenségi ügyben hozott ítéletet közölni kell az országgyűlés illető házával. (2) Ha az összeférhetetlenséget köz­szolgálati alkalmazottra állapítják meg, az ítéletet közölni kell az alkalmazott felettes hatóságával, a cégjegyzésből törlést rendelő ítéletet (53. §.) közölni kell a cégbírósággal, a választhatóságot korlátozó ítéletet (52. §.) pedig az ille­tékes központi választmánnyal. (3) Ha az összeférhetetlenségi eljárás adatai bárki ellen bűnvádi vagy fe­gyelmi eljárás megindítására szolgál­hatnak alapul, az ítéletet közölni kell Képv. iromány. 1931—1936. II. kötet. az eljárás megindítására illetékes ható­sággal. 57. §. (i) Meg kell szüntetni az Össze­férhetetlenségi eljárást annak bármely szakában azzal szemben, akinek az or­szággyűlési tagsága megszűnt. (2) A költségviselésre ilyenkor is az 54. §. rendelkezései irányadók. (3) Az 52., 53., 55. és 56. §-ban meghatározott következmények alkal­mazása tekintetében ilyenkor a bíró­ság az eset körülményeinek mérlegelé­sével határoz. (i) Ha az összeférhetetlenségi eljá­rást az országgyűlési tagság megszű­nése miatt nem lehet megindítani vagy meg kell szüntetni, a rendelkezésnek vagy szerződésnek az összeférhetetlen­ségtől függő érvénytelenségére (18. és 22. §.) a bíróság vagy más hatóság előtt az összeférhetetlenség kimondá­sának a hiányában is hivatkozni lehet. 58. §. (i) Összeférhetetlenségi ügy­ben igazolásnak és az összeférhetetlen­ségi bíróság által eldöntött ügyben újraf el vételnek helye nincs. (2) Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy az országgyűlés tagja ellen ugyanaz vagy más személy más alapon összeférhetetlenségi bejelentést tegyen. XI. Vegyes rendelkezések. 59. §. Az összeférhetetlenségi ügyek­ben a bejelentés, az aláírások hitelesí­tése és minden más irat bélyeg- és illetékmentes. 60. §. (1) Ha az országgyűlés tagja olyan helyzetben van, amely a jelen törvény életbelépte előtt nem volt az országgyűlési tagsággal összeférhetet­lenné nyilvánítva, de amelyet a jelén törvény összeférhetetlennek nyilvánít, az összeférhetetlenség a törvény életbe­lépte időpontjában következik be. (2) A törvény kihirdetése előtt el­nyert alkalmazásból vagy megbízásból a 3. §. (3) és (*) bekezdésében, továbbá a 7. §-ban meghatározott összeférhe­tetlenség nem áll elő. 30

Next

/
Thumbnails
Contents