Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről

224 185. szám. vállal, ha gazdasági téren korábban hivatásszerűen nem tevékenykedett és ennélfogva megállapítható, hogy a megbízást egyedül az országgyűlési tagságára tekintettel nyerte. (2) Az összeférhetetlenség megállapításának nem akadálya, hogy az országgyűlés tagja a vállalati megbízatással járó illetményekről lemondott vagy azokat nem vette fel. 12. §. (1) Miniszter e működésének megszűnése után öt éven belül nem nyerhet all. §. alá eső megbízást vagy javadalmazással összekötött más alkalmazást olyan nyerészkedésre irányuló vállalatnál, amely a tárcája körében adott hozzájárulásával keletkezett vagy amely a tárcája körében adott hozzájárulásával kapott a 14. §. alá eső jogot vagy kedvezményt, illetőleg kötött a 15. §. alá tartozó szerződést. (a) Ugyanez áll az államtitkárra is, ha a vállalat keletkezésével vagy a kedvezmény megadásával vagy a szerződés megkötésével kapcsolatos hivatali eljárás az ő ügykörébe vagy felülvizsgálata körébe tartozott. (3) Ha az, aki miniszter vagy államtitkár volt, ilyen alkalmazást vagy megbízást mégis vállal, amennyiben az országgyűlés tagja, összeférhetetlen helyzetbe jut. (Í) Ennek a §-nak sem a tilalmát, sem az összeférhetetlen helyzetet nem szünteti meg a lemondás ä vállalati megbízással vagy alkalmazással járó illetményről. IV. Érdekeltségi összeférhetetlenség. 13. §. (1) Országgyűlési képviselő es az a felsőházi tag, aki a felsőháznak választás alapján tagja, ha a törvény másként nem rendelkezik, az országgyűlési tagság tartama alatt nem élvezhet az államtól kegydíjat és nem kaphat tiszteletdíjat, jutalmat vagy személyi természetű segélyt. E tilalom megszegése az országgyűlés tagját összeférhetetlen helyzetbe hozza. (2) A 7. §. (3) bekezdése szerint megengedett megbízásokért járó költségmegtérítések és napidíjak, úgyszintén az országgyűlési tagsággal összeférő közszolgálattal járó illetmények nem okoznak összeférhetetlenséget. 14. §. (1) Az országgyűlési képviselő összeférhetetlen helyzetben van, ha az államtól olyan hasznot hajtó jogot vagy vagyoni természetű olyan kedvezményt kap vagy élvez, amely a jogszabályok értelmében nem illeti meg azonos feltételek mellett az összes érdekelteket, illetőleg amelyet nem valamennyien kaptak meg, amelynek adományozásánál vagy fenntartásánál tehát az eljárt hatóság kedvezése szerepet játszhatott. (2) Az iparfejlesztésről szóló 1907 : III* és 1931 : XXI. törvénycikkek alapján vállalatoknak adott kedvezmények és segélyek, valamint közhasználatú vasutakra, csatornákra és más közlekedési vállalatokra, végre dohány- vagy szesztermelésre adott engedélyek nem okoznak összeférhetetlenséget, ha a kedvezmény vagy segély megállapítása, illetőleg az engedély megadása az országgyűlési képviselői megbízás kezdete előtt történt, vagy ha a vállalat, amely a kedvezményt vagy a segélyt élvezi, vagy maga az engedély az országgyűlési képviselőre a tagság tartama alatt öröklés útján szállott át, feltéve, hogy a segélyezés és engedélyezés feltételeit az országgyűlési képviselő előnyére különlegesen nem módosították. (3) Dohány- vagy szesztermelési engedély nem okoz összeférhetetlenséget, ha az országgyűlési képviselő akár öröklés útján, akár élők közötti jogügylettél szerzi meg olyan földbirtok tulajdonjogát vagy haszonélvezetét, amely dohány- vagy szesztermelési engedéllyel van összekötve. 15. §. (1) Országgyűlési képviselő összeférhetetlen helyzetben van, ha az állammal szerződéses vagy üzleti viszonyban, vagy összeköttetésben • áll, kivéve, ha a jogszabályok általánosan