Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről

222 185. szám. ugyanannak, az országgyűlésnek nem lehet újra tagja, kivéve, ha olyan köz­szolgálati állást tölt be, amelyet az országgyűlési tagság alatt is meg­tarthat. (2) Az országgyűlési képviselővé meg­választható köztisztviselőt vagy más közszolgálati alkalmazottat, ha a kép­viselőválasztáson jelöltként fellép és ezt felettes hivatali hatóságánál beje­lenti, a bejelentés napjától a válasz­tási eljárás befejezését követő máso­dik nap elteltéig szabadságidő illeti meg. Ez alatt az idő alatt a köztiszt­viselő vagy más közszolgálati alkal­mazott nem* köteles a hivatali szék­helyen lakni. 3. §. (1) A köztisztviselő vagy más közszolgálati alkalmazott, aki az or­szággyűlés felsőházának a tagjává lesz, eddigi közszolgálati állását megtart­hat] a es az azz al járó szolgálatot tovább elláthatja, hacsak külön törvény a köz­szolgálati alkalmazottak valamely cso­portjára mást nem rendel. (2) A miniszterek, a minisztériumok­nak egy-egy államtitkára, a Buda­pesten működő egyetemek tanárai és az Országos Magyar Gyüjteményegye­tembe (1922 : XIX. t.-c.) tartozó inté­zetek első tisztviselője az országgyűlési képviselői megbízás tartama alatt is megtarthatják ezt az állásukat és ellát­hatják az azzal járó szolgálatot. Más köztisztviselő és más közszolgálati alkal­mazott, ha országgyűlési képviselővé megválasztották, összeférhetetlen hely­zetbe jut, nem tarthatja meg állását és nem láthatja el az azzal járó szolgá­latot. (3) Amennyiben az országgyűlési tag­ság és a köztisztviselői vagy más köz­szolgálati alkalmazás összeférhetetlen, az összeférhetetlenség az országgyűlési tagság elfogadásával áll be. (4) Azt a köztisztviselőt és más köz­szolgálati alkalmazottat, aki az ország­gyűlési tagsággal összeférhetetlen ál­lást tölt be, az országgyűlési tagság igazolása után nyugalomba kell he­lyezni, ha pedig a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati időt még be nem töltötte, állásától végkielégítéssel kell felmenteni. 4. §. (1) Az országgyűlés tagja ellen közszolgálati minőségéből folyóan fe­gyelmi eljárást indítani vagy folytatni csak a mentelmi jog felfüggesztése ese­tében lehet. (2) A mentelmi jog felfüggesztése' iránt a megkeresést a fegyelmi elj arás elrendelésére jogosult hatóságnak kell az országgyűlés illető házához intéznie. 5. §. (1) Országgyűlési képviselőt nem lehet alkalmazni semmiféle közszolgá­lati hivatalra vagy állásra képviselői megbízásának tartama alatt és e megbí­zás megszűntétől számított egy éven be­lül.Az egy évi korlátozás nem vonatko­zik arra az esetre h a a képviselővé vá,-. lasztás miatt nyugdíjazott köztisztvise­lőt vagy más közszolgálati alkalmazot­tat vesznek vissza a közszolgálatba ; a 2. §. (1) bekezdésének c) pontjában fel­sorolt tisztviselőket, bírákat és kir. ügyészeket azonban ugyanazon a ható­sági területen, ahol képviselővé jelöl­ték, az előbbi állásukra két éven belül nem lehet alkalmazni. (2) Országgyűlési képviselőt képvise­lői megbízásának a tartama alatt is ki lehet nevezni a legfőbb állami szám­vevőszék elnökévé, külképviseleti ható­ság vezetőjének, főispánnak, kormány­biztosnak, továbbá a képviselői meg­bízással összeférő (3. §. (2) bekezdése) és minden olyan hivatalra vagy állásra, amely felsőházi tagsággal jár; a felső­ház tagját pedig alkalmazni lehet bár­mely közszolgálati hivatalra vagy ál­lásra. (3) Ha az országgyűlés tagját a kép­viselői megbízással összeférő valamely állásra (3. §. (2) bekezdése) vagy a felsőháznak nem választott tagját a felsőházi tagsággal összeférő közszol­gálati állásra (3. §. (1) bekezdése).alkal­mazzák, továbbra is tagja marad az országgyűlésnek. Egyéb esetben azon­ban, ha az országgyűlési képviselő vagy az, aki választás alapján tagja a felsőháznak, — rendszerinti előlépés

Next

/
Thumbnails
Contents