Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-161. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

161. szám. 177 hogy a miniszterelnök igéje annál testesebb legyen.» — «a munkásságot a miniszterelnök nem tekinti olyannak, amelyet a nagy összefogásba meg lehet invitálni, a munkásságot kitaszítja a közösségből: neki a munkásság nem nemzet, nem Összefogás, a munkásság — csak az összefogdosás matériája.» — «A kiváltságosoknak mindent, a munkásnak semmit. Az összefogdosáson kívül: semmit.»—«És megvolt benne az a visszautasítás is, amellyel a kormány a gyáripari nagykapitalizmus nyomására, a munkanélküliségi biztosítás kérdésével szemben újabban viseltetik. Semmit, semmit a munkanélküliség enyhítése érdekében ! összefogdosni a munkanélküli munkásokat : azt igen ! De összefogni a lehetőségek szétfutó szálait és összekaparni minden pénzügyi teljesítőképességet a munka és a kenyér érdekében : azt nem! Milyen fájdalmas és milyen szégyenletes ez a tudatos tehetetlenség!»—«a magyar kormány semmi intézkedést nem tesz, ami munkaalkalmat teremtene és kenyeret adna az éhezők roppant tömegeinek.»—«Az ország munkássága, egész népe egy nagy szerencsétlenség bekövetkezésének viharát érezheti meg ebben a fogadalomban. Hogy minden úgy menjen, ahogy tíz évig folyt ? Ellenforradalom: a végtelenségig ? Meg kell mentenünk ettől önmagunkat, az egész országot, jelenünket és jövendőnket. A szemeknek, ki kell nyilniok és látniok kell. Az elméknek meg kell világosodniok: és meg kell érteniök, hogy a jelen megenyhülését és a tisztességes jövendőt ez a szerencsétlen ország csak a kormányrendszer összeomlásán keresztül érheti el.» «Budapest népe a szabadságjogok helyreállítását és az ellenforradalmi kormányzás megszüntetését követeli.» — «Ezer és ezer komor tekintet mutatja, hogy a munkásosztály érzi azokat az ütéseket, amelyeket a reakció az éhségből, jogtalanságból és megvet ettségből fonott korbácsokkal nap-nap után rámér. Hatalmas, egységes manifesztáció volt ez a gyűlés amellett, hogy a magyar munkásság harcra készen figyeli a reakció minden mozdulatát, hogy alkalmas pillanatban megtörje erejét.»—«rendőrkordon fogja körül a szobrot és azon belül csak a gumibot ideológusai és gyakorlati alkalmazói tanyázhassanak.» — «De mai nyomorúságunkkal és jogfosztottságunkkal egyedül állunk Európában.» — «Mert itt egy jogtalan és nyomorúságba döntött népet talál. Üzenet ez a gyűlés Magyarország minden dolgozójához, hogy el kell érni a huszadik századot. Minden elnyomatás ellenére lankadatlan energiával dolgozni kell valamennyiünknek a gazdasági haladásért és a politikai fölszabadulásért. — Minél erősebb gátakat emel ellenünk a hatalom, annál nagyobb legyen a harci kedvünk, a harci elszántságunk. — A szuronyerdő erőtlenné válik a mi akaratunkon, a gumibot a szemétbe kerül a rendszer támaszainak kezéből, mert a hatalom és az erőszak az övék ugyan, de az erő és az igazság a mi oldalunkon van.» — «Az eredmény az, hogy tizenkét év után itt állunk kifosztva, nyomorba taszítva, jogtalanul. Ünnepelni és megemlékezni sem engednek bennünket.» — «De a munkanélküliek nyomora, az nem fáj a jól fűtött hivatali szobákban ülő, pontosan fizetett uraknak.» — «mert azok, akiket a vak szerencse és saját hibáink a hatalom birtokába juttattak, szemérmetlen nemtörődömséggel nézik a dolgozók sorsának alakulását.» — «Végzések, szuronyok, börtönök, pofozások — mind a rendszer hatalmát támasztják alá.» — «Az utca nemcsak a klerikálisoké és a reakció csatlósaié.» A fent megjelölt hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője a cikk szerzőjét felhívás dacára meg nem nevezte és a cikk kéziratát be nem szolgáltatta, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914 : XIV. t.-c. 35. §-a értelmében Farkas Istvánt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A cikk egész szövege, de különösen a fent idézett részekben foglalt tényállítások és kifejezések, úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos Képv. iromány. 1931—1936. II. kötet. 23