Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-152. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról" szóló 114. számú törvényjavaslat tárgyában

152 152. szám. Az ipartestületi alkalmazottaknak szolgálati viszonya tekintetében egyébként a közgyűlés által alkotott szolgálati és fegyelmi szabályzat, ennek hiányában az illető tisztviselőkkel kötött szerződéses megállapodások irányadók. A szolgálati viszony tekintetében, amennyiben a jelen törvény, a szolgálati és fegyelmi szabályzat az alkalmazottra kedvezőbb rendelkezést nem tartalmaz, az iparban alkalmazott magántisztviselőkre érvényes jogszabályok irányadók. A szolgálati és fegyelmi szabályzat megalkotásának megkönnyítése érdekében a kereskedelemügyi miniszter az ipartestületek országos központjának meghallgatása után szabályzatmintát készíttethet és tehet közzé. A szolgálati és fegyelmi szabályzatot az ipartestület felügyeleti hatósága hagyja jóvá. Az ipartestületi alapszabályok tartalma. 30. §. Az ipartestületnek szervezetét és a tagóknak az ipartestülethez való viszonyát, nemkülönben a tagsági díjak kivetésének módját a törvény korlátain belül az alapszabályok állapítják meg. Az alapszabályokban mindenesetre meg kell állapítani: 1. az ipartestület nevét, székhelyét, működésének területét; Budapesten azt az iparágat, illetőleg azokat az iparágakat, amelynek vagy amelyeknek gyakorlói az ipartestület kötelékébe tartoznak; 2. az ipartestület feladatait; 3. a tagok jogaira és kötelességeire, fegyelmére és a fegyelmet sértő megbüntetésére vonatkozó rendelkezéseket; 4. önkéntes tagok belépésének feltételeit ; 5. a költségvetés és zárszámadás szerkesztésére, előzetes közzétételére, tárgyalására, továbbá az ipartestület bevételeinek és vagyonának kezelésére és elhelyezésére vonatkozó szabályokat ; 6. a közgyűlés összehívására, a tanácskozás rendjére, a határozatképességre, a határozathozatal módjára, a jegyzőkönyv vezetésére és hitelesítésére vonatkozó szabályokat; 7. azoknak az ügyeknek megjelölését, amelyeket az alapszabályok a közgyűlés hatáskörébe utalnak (17. §. 8. pontja); 8. az elöljáróság, a számvizsgáló és egyéb bizottságok összeállítására, tagjaik, valamint az elnök, alelnökök és az elöljárósági megbízottak megválasztására, feladataikra, munkakörükre, működésük tartamára, fegyelmi és magánjogi felelősségükre vonatkozó szabályokat ; 9. a képviseleti jognak esetleges megszorításait (20. §.); 10. a szakosztályok megalakulásának feltételeit, azok feladatait és az ipartestülethez való viszonyát; 11. az alapszabályok módosítására vonatkozó szabályokat; 12. a tagsági díjak kivetésének módját. Az előbbi bekezdés 3. pontjában említett fegyelmi büntetésképen pénzbírság, a kapott megbízás visszavonása, a tanácskozási, szavazási és szenvedő választói jog gyakorlásának felfüggesztése állapítható meg. A pénzbírság húsz pengőt meg nem haladhat. A pénzbírságokat közigazgatási úton a közadók módjára kell behajtani. A pénzbírságokból befolyt Összeget évről-évre felerészben szorgalmas tanoncok jutalmazására, felerészben elszegényedett iparosok segélyezésére kell fordítani. A közgyűlés határozatképességét illetően az alapszabályokba oly rendelkezést nem lehet felvenni, hogy amenynyiben a szabályszerűen egybehívott közgyűlésen a tagok nem jelennének meg határozatképes számban, újabb közgyűlés egybehívása mellőzhető és meghatározott várakozási idő után a megjelent tagok a közgyűlés napi-