Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-125. Törvényjavaslat a társadalombiztosítási bíráskodásról

125. szám. 5 1. a betegség és baleseti kötelező biztosításról szóló 1927 : XXI. törvénycikken, 2. a bányatörvény alá eső üzemekben és ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztosításáról szóló 1925: XXXIV. törvénycikken, 3. az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928: XL. törvénycikken vagy 4. az 1—3. pontokban felsorolt törvényeken alapuló valamely rendeleten. 5. §. Társadalombiztosítási bíráskodásra, tartozik az olyan per is, amelyben a baleset vagy foglalkozási betegség alapján indított a munkavállaló, kinek baleseti biztosítási kötelezettsége szünetel, emiatt munkaadójától követel kártalanítást. Nem tartozik az ilyen követelés társadalombiztosítási bíráskodásra, ha a per tárgya a Közigazgatási Bíróság elé tartozó nyugdíjigénnyel kapcsolatos. Társadalombiztosítási bíráskodásra tartozik az a nem peres eljárás is, amelynek tárgya a biztosított eltűnésének megállapítása. Nem tartozik társadalombiztosítási perútra a munkavállaló és az elismert vállalati nyugdíjpénztár (1928 : XL. t.-c. 145. és köv. §-ai) közt felmerült per. 6. §. Társadalombiztosítási bíráskodás alá tartozik az olyan per is, amelynek tárgya L olyan követelés, amely valamely intézet (42. §.) és szerződéses orvosa vagy szerződéses szülésznője közt fennálló jogviszonyon alapul, 2. olyan követelés, amelyet a nem intézeti orvos által teljesített gyógykezelés vagy a nem intézeti szülésznő által végzett szülésznői tevékenység alapján, az intézettel szemben érvényesítenek, 3. olyan követelés, amelyet nem állami vagy más közkórház és nem is nyilvánossági jelleggel felruházott kórház, gyógyintézet vagy fürdő által nyújtott ápolás és ellátás címén az intézettel szemben érvényesítenek, 4. két intézet közt a társadalombiztosítási jogszabályok alapján felmerült követelés, különösen az átutalási járuléktartalékalap iránti követelés. E pont alkalmazásánál intézetszámba megy az elismert vállalati nyugdíjpénztár is, valamint az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság elleni biztosítás alól felmentett munkavállalók (1928 : XL. t.-c. 10. §.) munkaadója is. 5. Olyan megtérítési követelés, amelyet az intézet azon az alapon érvényesít, hogy közegészségügyi okból elkülönített munkavállalónak táppénzt fizetett ki (1927 : XXI. t.-c. 38. .§.). 7. §. Az előbbi §-okban társadalombiztosítási bíráskodásra utalt ügyek odatartoznak akkor is, ha a jogviszonyból közvetlenül jogosított nem maga, hanem jogutóda érvényesíti a jogot. Közömbös az is, hogy a közvetlenül kötelezett ellen folyik-e per vagy pedig jogutóda, kezese vagy más olyan személy ellen, aki helyette vagy vele együtt köteles a szolgáltatásra. Társadalombiztosítási bíráskodásra tartozik az előbbi §-okban meghatározott ügy akkor is, ha a követelést nem közvetlenül törvény alapján érvényesítik, hanem jogügylet alapján, így különösen elismerés, egyesség vagy kezességvállalás alapján 8. §. Nem tartoznak társadalombiztosítási bíráskodásra a társadalombiztosítási kihágások. A kir. törvényszéknek mint büntetőbíróságnak társadalombiztosítási kihágás tárgyában hozott határozata ellen a jogegység érdekében rendkívüli perorvoslatnak van helye a budapesti kir. ítélőtáblához mint társadalombiztosítási felsőbírósághoz. A rendkívüli perorvoslat szabályait az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. 9. §. Társadalombiztosítási bíráskodásra, mégpedig közvetlenül a budapesti kir, ítélőtábla hatáskörébe tar-