Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-151. Törvényjavaslat a rabszolgaság tárgyában Genfben, 1926. évi szeptember hó 25-én kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről
151. szám. 137 Melléklet a ISI, számú irományhoz. Indokolás „a rabszolgaság tárgyában Genfben, 1926. évi szeptember hó 25.-én kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A nemzetközi szolidaritás útján megvalósítandó feladatok között a legrégibbek egyike a rabszolgaság elleni küzdelem. Ebben a munkában immár több mint egy évszázada az összes kultúrnemzetek részt vesznek és a nemzetközi szolidaritásnak ez a munkája elérte azt, hogy a rabszolgaság a tengerentúli államok egyes részeire húzódott vissza. A rabszolgaság elleni küzdelem nemzetközi munkájában Magyarország kivette részét és az erre vonatkozó egyezményeket az 1886 : XIV., az 1892 : IX. és az 1911 : XXIV. törvénycikkek cikkelyezték be a magyar törvényhozásba. A már megkötött egyezmények azonban, amelyek közül legfontosabb az 1890, évi július hó 2-án kelt és az afrikai rabszolgakereskedés elnyomása érdekében Bruxellesben tartott nemzetközi értekezlet főokmánya — amelyet nálunk az. 1892 : IX. törvénycikk iktatott törvénybe — nem bizonyult elégségesnek azért, mert az afrikai államok egy némelyike formailag ugyan megszüntette a rabszolgaságot, azonban a kényszermunkának olyan fajtáit honosította meg, amelyek az emberi méltósággal ellenkeztek és alkalmasak voltak arra, hogy a rabszolgasághoz teljesen hasonló állapotot idézzenek elő. A Genfben 1926. évi szeptember hó 25-én kelt és a rabszolgaság tárgyában készült egyezmény ezeknek a visszaéléseknek a lehetőségét kívánta kizárni. - Bár Magyarországnak a trianoni békekötés utáni viszonyai nem teszik lehetővé, hogy a tengerentúli rab szolgakereskedelem, valamint az ott felburjánzott kényszermunka megszüntetésében aktive közreműködjék, mégis szükséges az egyezményhez való hozzájárulásunk. Ugyanis a szóbanforgó egyezményt Európának legtöbb állama — tekintet nélkül arra, hogy gyarmati érdekeik vannak-e vagy nem — ratifikálta és ettől mint a nemzetközi emberi szolidaritás megnyilatkozásától Magyarország sem zárkózhatik el, annyival kevésbbé, mert a fentebb hivatkozott törvényeinkben foglalt egyezmény tartalma a most becikkelyezni kért egyezmény megkötésével a nemzetközi jog szempontjából módosult. Az előadottak alapján kívánatos, hogy Magyarország az említett egyezményhez csatlakozzék. Tekintettel arra, hogy olyan egyezményről van szó, amelynek tárgyát a törvényhozás a maga szabályozási körébe vonta, ezen egyezménynek Magyarország szempontjából való érvényességéhez a törvényeink közé való becikkelyezés szükséges. Budapest, 1932. évi február hó 12.-én. gróf Károlyi Gyula s. h. } i m. kir népjóléti és munkaügyi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök. Képv. iromány. 1931—1936. II. kötet. 18
