Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-124. Törvényjavaslat a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló 1928:XLI. t.-c. 6. §-ának módosításáról

124. szám. 3 A törvényben megállapított három évi időtartamon belül s az előírt módon a földmívelésügyi miniszter a megtagadás jogát — mindenkor az illető ügyeket érintő körülmények leggondosabb mérlegelésével — csupán 6 esetben, összesen 8.613 kat. holdra vonatkozólag kötött adásvételi szerződésekkel szemben gyako­rolta, mind olyan esetekben, amikor úgy a véleményező bizottság, mint a mi­.niszter egyező meggyőződése szerint a kérdéses jogügyletek perfektuálása nemzet­védelmi vagy földbirtokpolitikai szempontból a közérdek súlyos sérelmét okozta volna. Az elővásárlási jog révén pedig ezeket az adásvételeket nem lehetett volna megakadályozni, mert erre megfelelő fedezet rendelkezésre nem állott. A megtagadási jog gyakorlására megszabott három évi határidő a múlt év végén lejárt s így időszerűvé vált az a kérdés, hogy az idevonatkozó rendel­kezések további fenntartása indokolt-e avagy sem ? E kérdést illetőleg megfontolást igényelnek a következők ;' A magánjogi elvek alapján,, tehát elvi szempontból, az volna kívánatos, hogy olyan esetekben, amikor az ingatlanelidegenítő jogügylet közérdekbe ütkö­zik, az az állami elővásárlási jog gyakorlása révén hatálytalaníttassék. Ezzel szemben azonban kétségtelen, hogy államháztartásunk oly válságos helyzetben van, hogy a belátható időben az elővásárlási jog gyakorlására meg­felelő összegű fedezet előteremtése nem remélhető s így anyagi okokból a kor­mányzatnak nem állana módjában az olyan ingatlanelidegenítéseket megakadá­lyozni, amelyek közérdekű szempontokból a legsúlyosabb kifogások alá esnek. Nem lehet kérdéses továbbá az sem, hogy akkor, amikor az állam érdekei­nek megóvása forog kockán, irányadóul nem az elvi álláspontot, hanem a gya­korlati élet követelményét kell tekintenünk. Különösen áll ez a jelen esetben, amikor egy olyan eljárási módozatról van szó, amely a múlt évek tapasztalatai szerint gyakorlatilag teljesen bevált. Különösen figyelmet érdemel végül itt az is, hogy a leromlott gazdasági viszo­nyok folyományaként a mezőgazdasági ingatlanok tömegesen és valósággal potom áron* kerülnek forgalomba, ami fokozott alkalmat nyújt arra, hogy azok üzér­kedők és egyéb, nemzeti érdekekből nem kívánatos elemek kezére juthatnak, ha ennek megakadályozására a kormányzat megfelelő eszközökkel nem rendel­kezik. Mindezekből csak az a következtetés vonható le, hogy a szóbanforgó kor­látozó rendelkezések hatálya evidens államérdekből továbbra is fenntartandó. Ezt a célt szolgálja a «földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendel­kezésekről szóló 1928 : XLI. t.-c. 6. §-ának módosításáról» előterjesztett törvény­javaslat, amelyben az a megjelölés, hogy : «a törvényhozás további rendelke­zéséig» azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy a tárgyalt korlátozás, illetve meg­tagadási jog fenntartása ideiglenes jellegű, mihelyt tehát a viszonyok változása következtében erre a kivételes korlátozó rendelkezésre államérdekből szükség már nem lesz, ez a kérdés újból szabályozás tárgyává fog tétetni. Az előadottaknál fogva a csupán két §-ból álló törvényjavaslat külön rész­letes indokolást nem igényel. Budapest, 1932. évi január hó 14-én. Ivády Béla s. h, m. hir. földmívelésügyi miniszter. l*

Next

/
Thumbnails
Contents