Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-124. Törvényjavaslat a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló 1928:XLI. t.-c. 6. §-ának módosításáról
124. szám. 3 A törvényben megállapított három évi időtartamon belül s az előírt módon a földmívelésügyi miniszter a megtagadás jogát — mindenkor az illető ügyeket érintő körülmények leggondosabb mérlegelésével — csupán 6 esetben, összesen 8.613 kat. holdra vonatkozólag kötött adásvételi szerződésekkel szemben gyakorolta, mind olyan esetekben, amikor úgy a véleményező bizottság, mint a mi.niszter egyező meggyőződése szerint a kérdéses jogügyletek perfektuálása nemzetvédelmi vagy földbirtokpolitikai szempontból a közérdek súlyos sérelmét okozta volna. Az elővásárlási jog révén pedig ezeket az adásvételeket nem lehetett volna megakadályozni, mert erre megfelelő fedezet rendelkezésre nem állott. A megtagadási jog gyakorlására megszabott három évi határidő a múlt év végén lejárt s így időszerűvé vált az a kérdés, hogy az idevonatkozó rendelkezések további fenntartása indokolt-e avagy sem ? E kérdést illetőleg megfontolást igényelnek a következők ;' A magánjogi elvek alapján,, tehát elvi szempontból, az volna kívánatos, hogy olyan esetekben, amikor az ingatlanelidegenítő jogügylet közérdekbe ütközik, az az állami elővásárlási jog gyakorlása révén hatálytalaníttassék. Ezzel szemben azonban kétségtelen, hogy államháztartásunk oly válságos helyzetben van, hogy a belátható időben az elővásárlási jog gyakorlására megfelelő összegű fedezet előteremtése nem remélhető s így anyagi okokból a kormányzatnak nem állana módjában az olyan ingatlanelidegenítéseket megakadályozni, amelyek közérdekű szempontokból a legsúlyosabb kifogások alá esnek. Nem lehet kérdéses továbbá az sem, hogy akkor, amikor az állam érdekeinek megóvása forog kockán, irányadóul nem az elvi álláspontot, hanem a gyakorlati élet követelményét kell tekintenünk. Különösen áll ez a jelen esetben, amikor egy olyan eljárási módozatról van szó, amely a múlt évek tapasztalatai szerint gyakorlatilag teljesen bevált. Különösen figyelmet érdemel végül itt az is, hogy a leromlott gazdasági viszonyok folyományaként a mezőgazdasági ingatlanok tömegesen és valósággal potom áron* kerülnek forgalomba, ami fokozott alkalmat nyújt arra, hogy azok üzérkedők és egyéb, nemzeti érdekekből nem kívánatos elemek kezére juthatnak, ha ennek megakadályozására a kormányzat megfelelő eszközökkel nem rendelkezik. Mindezekből csak az a következtetés vonható le, hogy a szóbanforgó korlátozó rendelkezések hatálya evidens államérdekből továbbra is fenntartandó. Ezt a célt szolgálja a «földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló 1928 : XLI. t.-c. 6. §-ának módosításáról» előterjesztett törvényjavaslat, amelyben az a megjelölés, hogy : «a törvényhozás további rendelkezéséig» azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy a tárgyalt korlátozás, illetve megtagadási jog fenntartása ideiglenes jellegű, mihelyt tehát a viszonyok változása következtében erre a kivételes korlátozó rendelkezésre államérdekből szükség már nem lesz, ez a kérdés újból szabályozás tárgyává fog tétetni. Az előadottaknál fogva a csupán két §-ból álló törvényjavaslat külön részletes indokolást nem igényel. Budapest, 1932. évi január hó 14-én. Ivády Béla s. h, m. hir. földmívelésügyi miniszter. l*
