Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-149. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzéke kiigazításának egyszerűsítéséről
118 149. szám. Melléklet a 149. számú irományhoz. Indokolás „az országgyűlési képyiselőválasztók névjegyzéke kiigazításának egyszerűsítéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI. t.-c. 28. §-ának (i) bekezdése értelmében az országgyűlési képviselő választók névjegyzékét minden Ötödik évben teljesen újra kell összeállítani, a közbeeső években pedig évenkint ki kell igazítani. A választói névjegyzék új összeállítása — a törvény rendelkezésének megfelelően — az elmúlt, 1931. évben történt meg. Az 1932—1935. években kell tehát végrehajtani a választói névjegyzék évenkinti kiigazítását. Tekintettel arra, hogy az államháztartás mai súlyos helyzetében a takarékosság követelményeinek érvényesülni kell az állami költségvetés minden olyan kiadási tételénél, ahol a takarékosság a közérdek sérelme nélkül keresztülvihető : nem hagyhatjuk figyelmen kívül a takarékosságnak azt az újabb lehetőségét sem, amely a választói névjegyzékek kiigazításánál követendő eljárás egyszerűsítésével érhető el. A választói névjegyzék kiigazításánál követendő eljárást az 1925 : XXVI. t.-cikk szabályozza és ezért törvényhozási intézkedésre van szükség, hogy az egyszerűsítést megvalósíthassuk. Az 1925 : XXVI. t.-cikkben megállapított kiigazítási eljárás túlságosan költséges és az eljárás egyszerűsítésével a kiadásokat tetemesen csökkenthetjük anélkül, hogy akár a közérdek, akár a választó jogosultak jogai ezáltal sérelmet szenvednének. A törvényjavaslat 1. §-a a fentebb előadottak után külön magyarázatra nem szorul. A 2. §. a kiigazítást közvetlenül a központi választmány feladatává teszi és kikapcsolja az összeíróküldöttségek nagy apparátusának közreműködését, amivel tetemes személyi és dologi kiadásokat takarítunk meg. A 3. §. megállapítja azokat a fő irányelveket, amelyek az eljárás egyszerűsítése mellett biztosítják azt is, hogy a választó jogosultak jogain sérelem ne essék. A4. §. a közigazgatási bírósági panaszjog érintetlenül hagyása mellett, az eljárás részletes szabályozását a belügyminiszterre bízza. A részletes szabályozás fogja lehetővé tenni azt, hogy a kiigazítási eljárás során a takarékosság szempontjai — különösen a kiigazítás technikai keresztülvitelénél — a legszigorúbban érvényesülhessenek és hogy a 2. §-nál már említett megtakarításon felül további lényeges megtakarítások legyenek elérhetők.
