Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-17. A m. kir.minisztérium "a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról" szóló 1931:XXVI. törvénycikk alapján tett, valamint az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére tekintettel szükségessé vált egyéb fontosabb rendeletekről

17. szám. 65 rövidlejáratú kölcsönök vagy pedig két, költségvetésen kívül álló külön alaptól, az általános beruházási alaptól és az üzemek külön beruházási alapjától felvett visszafizetendő kölesönök útján. 6. Az állam pénztári helyzete. Bár a kormány az 1930. év novembere és az^ 1931. év augusztusa között eltelt időszakban külföldi és belföldi kölcsönök révén 236*6 millió pengő összeget kapott, a kincstár pénztárkészlete 1931. szeptember 30-án csak 65*8 millió pengőre rúgott szemben az 1930. június 30.-i 91.9 millió pengővel (1. az I. f. sz. mellékletet). Ez a csökkenés az 1930/31. költségvetési évben és a folyó költségvetési év első három hónapjában felmerült hiánynak, valamint a költségvetésen kívül teljesített beruházási és egyéb kiadásoknak tudható be. Tekintettel arra, hogy a kincstár rendes pénztári ügymenetének lebonyolítására legalább 50 millió pengő összegű pénztárkészlet szükséges, valamint arra, hogy a szeptember 30.-i pénztári egyenleg azóta további 9 millió pengővel apadt, a kincstár, további költségvetési hiányok esetében a jövő hónapban könnyen pénztári nehézségekbe kerülhet. De az állami üzemek és különböző külön alapok birtokában vannak bizonyos kisebb összegek, amelyek rendelkezésre állanak és így igény be vehetők. A kincstárnak az 1929/30. és 1930/31. években útépítéssel, a Futura r. t. vásárlásaival stb. kapcsolatban vállalt kötelezettségeiből kifolyólag számottevő fizetéseket kell teljesítenie, amelyek bővebb részletezése az l/g. mellékletben foglaltatik. Ezek a fizetések összesen 201*7 millió pengőre rúgnak s rövid néhány évre oszlanak meg, egyesek közülük pedig máris esedékesek. Másrészről névértékben kb. 235 millió összegű adó- és közigazgatási bevételi hátralék áll fenn, s a kormány reméli, hogy ebből egyrészt a folyó évben be fog szedhetni. 7. Államadósság. Az állam összes adóssága, beleértve az állami üzemeket is (a függő adósságokat az 1931. szeptember 30-i, a konszolidált adósságokat az 1931. június 30-i álladókkal véve számításba) összesen 1.853*6 millió pengő s a következő tételekből áll: (1. az I. h. i. és j. mellékleteket is) Külföldi adósság : Konszolidált adósság 1315.2 -^.. „ ', (állam 205.4 Fuggo adósság | üzemek mi ^^ m%J Belső adósság : Konszolidált adósság 135.9 állam 44.5 üzemek 44.5 89.0 224.9 iá Függő adósság I .. Összes adósság t 1853.6 A konszolidált adósság 1931/32. évi szolgálata 91.1 millió pengővel irányoztatott elő, amiből 35.5 millió esik tőketörlesztésre. Ebből az összegből, egyes országokba történő átutalások tekintetében, az illető valuták értékcsökkenése folytán bizonyos megtakarítások lesznek talán elérhetők. A függő adósság kamatterhe az államnál kb. 14 milliót, az üzemeknél kb. 8 milliót tesz. Állami szavatosságok. Az utóbbi években a kormány számos, a törvényhatóságok, bankok, az 0. K. H. és különböző más intézmények és vállalatok által felvett kölcsönökért vállalt szavatosságot. E szavatosságok teljes összege 1931. szeptember 30-án 199.8 millió pengő volt, amiből 152.9 millió pengő külföldi kölKépv. iromány. 1931—1936. I. kötet. 9