Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-17. A m. kir.minisztérium "a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról" szóló 1931:XXVI. törvénycikk alapján tett, valamint az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére tekintettel szükségessé vált egyéb fontosabb rendeletekről
62 17. szám. Jelentés. 1. Általános megállapítások. Azok a nehézségek, amelyekkel Magyarországnak ma küzdenie kell mások, mint amelyekkel 1923-ban állott szemben, amikor a kormány elsőízben fordult a Nemzetek Szövetségéhez. 1923-ban az ország még mindig a háború és az azt nyomon követett forradalom és súlyos infláció következményeit sínylette. Azoknak az intézkedéseknek eredményeképen, amelyeket az ország a Nemzetek Szövetségének segítségével tudott megvalósítani, a pénzrendszer egészséges alapokra helyeztetett s az ország gazdasági élete újra felépült. Magyarország saját pénzügyi problémája ma nem oly súlyos, mint 1923-ban volt, a világhelyzete azonban sokkal nehezebbé teszi kezelését. Lehetséges, hogy a költségvetési hiánynak és a nyomott gazdasági helyzetnek végeredményben nem belső, hanem az országon kívül álló oka van — nevezetesen a világgazdasági depresszió, amelynek visszahatásai különösen súlyosak voltak oly országban, amely — mint Magyarország — oly nagy mértékben függ a búza termelésétől és kivitelétől, amelynek világpiaci ára ma kb. 1 / 4-e az 1925. évi árnak. Magyarország helyzetét azonban súlyosbította a kiadásoknak az elmúlt években a bevételekét meghaladó mértéke, külcsönöknek külföldön túlzott mértékben és gyakran nem produktív célokra történt igénybevétele és a ki nem elégítő hitelellenőrzés. Kölcsönök túlzott igénybevételéből eredő nehézségek végső megoldása nem kereshető a külföldi hitel további igénybevételében, de, még ha a probléma oly természetű lenne is, hogy külföldi kölcsön felvételével pillanatnyilag megfelelő megoldást nyerhetne, a világpiacok helyzete valószínűtlenné teszi ily művelet végrehajtását. A jelenlegi probléma mind külső, mind belső viszonylatban súlyos nehézségeket tüntet fel, amelyek kizárólag akkor küzdhetők le, ha azok jelentősége teljes mértékben értékeltetik és ha komoly az elhatározás, hogy azokkal nyíltan felvétessék a küzdelem. 2. Vizsgálódásuk főbb pontjai a költségvetés, az államadósság, a külfölddel szemben fennálló összes eladósodás, a külkereskedelmi mérleg és a bankszervezet helyzetének tárgycsoportjai alá esnek. 3. A költségvetési helyzet. Magyarország költségvetési helyzetét egyrészt a szoros értelemben vett közigazgatási költségvetés, másrészt az állami üzemek költségvetése szempontjából kell vizsgálat tárgyává tenni. 1. A szoros értelemben vett közigazgatás költségvetése. Az alábbi táblázat a szoros értelemben vett közigazgatási költségvetés helyzetének az 1926/27. év óta bekövetkezett alakulását mutatja : Zárszámadások Ideiglenes eredmények Eredeti költségvetés Kevideált költségvetés millió pengőben j 1926/27. | 1927/28. 1928/29. 1929/30. 1930/31. 1931/32. 1931/32. Szoros értelemben vett közigazgatás: Egvenleg 806.5 954.8 891.1 987.1 974.4 983.9 974.0 975.5 946.5 829.6 878.3 878 8 922.9 918 0 Szoros értelemben vett közigazgatás: Egvenleg +148.3 + 96.0 + 9.5 + 1.5 -116.9 + 0.5 - 4.9
