Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-114. Törvényjavaslat az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról

MO 114. szám. A 31. §-hoz. A szakasz a közgyűlési határozatok közül a jelentékenyebbekre előírja, hogy azokat megerősítés végett az ipartestület felügyelő hatósága elé kell terjeszteni. A tisztviselői és altiszti állások rendszeresítése, a tagok érdekeit szolgáló intézmények létesítésének és fenntartásának elhatározása,' a költségvetésnek és zárszámadásnak, a tagsági díj kulcsának megállapítása stb. mind olyan messzire kiható jelentőségű kérdések, hogy ezek tekintetében bizonyos ellenőrzés gyakorlása szükséges s azért meg kell kívánni azt, hogy megerősítés végett a felügyelő hatóság elé terjesztessenek. A szakasz második és harmadik bekezdése szabályozza az igénybevehető jogorvoslatokat a közgyűlésen hozott határozatok, valamint a foganatosított választások ellen. A'szakasz negyedik és ötödik bekezdésében foglalt rendelkezések az ipartestületi igazgatás érdekeit szolgálják. Á 32. §-hoz. A szakasz az ipartestületek felett a felügyelet gyakorlását szabályozza. Felmerült az a javaslat, hogy a felügyelet gyakorlása az ország egész területén a másodfokú iparhatóságokra bízassék. Ez a javaslat azonban nem vehető figyelembe, mert ily megbízás a másodfokú iparhatóságok túlnagy megterhelésére vezetne s a felügyelet közvetlenségének rovására lenne. A székesfőváros területén ellenben, miután a különböző szakmabeli ipartestületek működése a székesfőváros egész területére kiterjed, az eljárás egyöntetűsége érdekében kívánatos és nehézség nélkül mégvalósítható a felügyeletnek a polgármester által gyakorlása. Az egyik érdekképviseleti testület kifogást emelt amiatt, hogy a felügyeletet maga az elsőfokú iparhatóság gyakorolja s ebben lényeges megszorítást lát az 1884. évi ipartörvénnyel szemben, amelynek 139. §-a értelmében az ellenőrzést az iparhatósági biztos gyakorolja, úgyhogy oly intézkedés felett, amelyet a biztos nem ellenzett, az iparhatóság további felügyeletet nem gyakorol. Egyes ipartestületek a szakasz ellen azt az észrevételt tették, hogy túlmessze megy a felügyelő hatóság jogkörének megállapításában s különösen azt kifogásolták, hogy a szakasz harmadik bekezdése szerint a felügyelőhatóság az ipartestület közegeit fel is függesztheti, ha állásukban való meghagyásuk közszempontból aggályos lenne. Ami az első kifogást illeti, sem elvi, sem gyakorlati szempontokból nem lehet helyeselni olyan megoldást, amely szerint az iparhatóság csak az iparhatósági biztos útján, tehát csak közvetve gyakorolhatja a felügyeletet, mert a felügyeletnek ilyen módon való gyakorlása esetén a felügyelő hatóságot • nem lehet felelőssé tenni az ipartestületi igazgatás rendes menetéért s az az esetek egy részében nem is teheti meg a jelentkező rendellenességek megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket. Múlhatatlanul szükséges, hogy a felügyelő hatóság közvetlenül is ellenőrizze az ipartestület közegeinek működését és saját megállapításai alapján rendelkezzék. Az iparhatósági biztos, aki maga is a felügyelő hatóságnak ellenőrző szerve, az ipartestületi igazgatás állandó figyelemmel kísérése és a hozott határozatok megvizsgálása által van a felügyelő hatóságnak segítségére, de tevékenységével a felügyelő hatóság közvetlen ellenőrzését feleslegessé nem teszi. A másik kifogást illetően nem lehet vitatni annak a rendelkezésnek az indokoltságát, amely lehetővé teszi azt, hogy azokban a súlyos esetekben, amikor az ipartestület valamelyik közege olyan viselkedést tanúsít, hogy állásában való meghagyása köz szempontból aggályos lenne, az illetőt a felügyelő hatóság a szabályszerű eljárás befejezéséig tisztségétől felfüggeszthesse. Az ipartestület és az iparosság érdekei egyenesen megkívánják, hogy ilyen esetekben a felügyelő hatóság közbeléphessen.