Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-114. Törvényjavaslat az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról

624 114. szám. ben ez az összhang megvan, nincsen akadálya annak, hogy az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályokat az eljáró iparhatóság jóváhagyási záradékkal lássa el. Ilymódon el lehet kerülni azt a hosszadalmas eljárást, amelyet az 1884. évi ipartorvény 128. §-a az alapszabályok jóváhagyása tekintetében előír. Arra, hogy az alakuló közgyűlés az eléje terjesztett alapszabálytervezetet ne fogadja el, előreláthatóan nem lesz ok. Amennyiben azonban ez mégis megtörténnék, úgyszintén akkor is, ha az alakuló közgyűlés az alapszabályokon olyan módosításokat kívánna foganatosítani, amelyeket az eljáró iparhatóság nem talál a törvény rendelkezéseivel összeegyeztethetőknek és megengedhetőknek, a szakasz az eljáró iparhatóság kötelességévé teszi, hogy erről a kereskedelemügyi miniszternek haladéktalanul jelentést tegyen. Ilyen módon a kereskedelemügyi miniszter elhatározása elé kerül az ügy, ő határoz a további teendők felett. A kérdésnek ilyen módon való megoldása nem csak az eljárás egyszerűségét biztosítja, hanem azt is, hogy a vitás kérdések az egyetemes közszempontok érvényesítésével bíráltassanak el. A törvényjavaslat arra a nem várt esetre is tartalmaz rendelkezést, ha az alakuló közgyűlés az ipartestület elnökét, alelnökét és elöljáróságának tagjait bárminő okból nem választaná meg. Az eljáró iparhatóság ebben az esetben is haladéktalanul jelentést köteles tenni a kereskedelemügyi miniszternek, aki felhatalmazhatja, hogy az elnököt, alelnököt és az elöljáróság tagjait az ipartestület tagjai sorából kinevezhesse. Más megoldás alig is gondolható, figyelemmel arra, hogy az ipartestület megalakítását halogatni nem kívánatos. Az említett kinevezésnek hatálya azonban csak addig tart, amíg az ipartestület közgyűlése a választásokat nem foganatosítja. Ezenfelül a szakasz az iparhatóság által kinevezett elöljáróságnak kötelességévé teszi, hogy kinevezésétől számított hatvan napon belül az elnök, alelnök és az előljárósági tagok megválasztása céljából az ipartestületi közgyűlést összehívja. Ebben a rendelkezésben is az a törekvés nyilvánul meg, hogy még az ilyen kivételes esetekben is mennél előbb a szabályszerűen megválasztott elöljáróság vegye át az ipartestület ügyeinek vezetését. Az ipartestület tagjai részére érdekeik megvédése céljából a szakasz utolsó bekezdése az eljáró iparhatóságnak az ipartestület megalakításával kapcsolatos minden intézkedése ellen fellebbezési jogot biztosít a másodfokú iparhatósághoz. A 7, §-hoz. A 7. §. felsorolja az ipartestületek feladatait. Amint ebből a felsorolásból kitűnik, a törvényjavaslat széles munkateret biztosít az ipartestületeknek és megadja nekik a módot arra, hogy a fennforgó reális lehetőségek korlátain belül tagjaik mindennemű gazdasági érdekeit felkarolhassák és hatékonyan szolgálhassák. Eldöntöttnek kell tekinteni azt, hogy az ipartestületek tevékenységét tagjaik gazdasági érdekeinek szolgálatára kell terelni, ezen a téren kell tőlük olyan tevékenységet kívánni, amelyre nem csak vitathatatlan szükség van, hanem amelyből egyszersmind igazi áldás fakadhat iparosságunkra és általa gazdasági életünkre is. A felsorolás olyan keretek között mozog, hogy azokon belül sokoldalú tevékenységre nyílik lehetőség. Teljesen az ipartestületektől fog függni, hogy ezeket a kereteket minő mértékben tudják majd közhasznú munkával kitölteni. Annyi bizonyos, hogy egy ipartestület sem fogja ebben a tekintetben azt érezni, hogy tevékenysége a feladatkör szűk megállapítása következtében akadályokba ütközik. Más a helyzet a hatósági jellegű teendőknek az ipartestületek munkakörébe utalása tekintetében.,E részben a törvényjavaslatnak az az álláspontja, hogy az ipari törvényeink által az ipartestületek munkakörébe utalt hatósági teendőket onnan nem vonja el, de ezt a munkakört nem is tágítja. Nem lehet az ipartestü-