Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-114. Törvényjavaslat az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról

622 114. szám. ugyanis, hogy amennyiben ez a lehetőség meglenne, vidéken a népesebb iparágak gyakorlói szakma szerinti ipartestületek alakítására törekednének, a nélkül, hogy ezeknek elegendő tagot tudnámk biztosítani. Ez a törekvés tehát életképtelen szakipartestületek létesítésére vezetne, amelyeknek maga a szakma semmi előnyét sem látná, az általános ipartestület pedig a szakmához tartozó iparosok kiválását, súlyosan megérezné. A vidéki ipartestületekben a szakmabeli érdekek felkarolására külön szakosztályok létesítésének lehetővé tétele útján nyújt módot a törvényjavaslat (1. a 23. §-t). A 3. §-hoz. A3. §. első bekezdésében foglalt rendelkezés magától értetődő követelményt juttat kifejezésre. A szakasz második bekezdése az ipartestületi hálózat kiépítésével kapcsolatosan az 1884. évi ipartörvény hatálya idejében alakult ipartestületeket teljes védelemben részesíti, olyképpen rendelkezvén, hogy ezeknek bármelyikét megszüntetni vagy más ipartestületbe beolvasztani csak az illető ipartestület beleegyezésével lehet. Ezen túl azonban a védelem nem mehet, nevezetesen a fennálló ipartestületek működése területének megváltoztatását, akár új területek csatolásában, akár meglévő területek elvételében álljon a változtatás, nem lehet az ipartestület hozzájárulásától függővé tenni, mert amennyiben ehhez is a fennálló ipartestületek beleegyezése lenne szükséges, azok beleegyezésük megtagadásával megakaszthatnák az ipartestületi hálózat célszerű kiépítését. Nyilvánvaló, hogy az egyik vagy másik ipartestületre nézve bizonyos áldozatot jelenthet működése területének megváltoztatása, különösen akkor, amikor olyan területek odacsatolásáról van szó, amelyeken az ipartestületi teendők ellátása fokozott költségekkel van egybekötve, a csatlakozó iparosság pedig szegény. Ezt az áldozatot azonban az illető ipartestületeknek a köz érdekében meg kell hozniok, mert e nélkül a tervbe vett reform nem volna megvalósítható. Önként értetődik, hogy a kereskedelemügyi miniszter ezzel a lehetőséggel csak azokban az esetekben fog élni, amelyekben annak igénybevételét az ipartestületi hálózat célszerű kiépítéséhez fűződő ipari közérdekek múlhatatlanul megkövetelik, mert feltétlenül kényszerítő okok fennforgása nélkül elhibázott lenne ily intézkedéshez nyúlni, amely nemcsak az illető ipartestületek beléletére lehet átmenetileg hátrányos befolyással, de némely esetben az ipartestületi vágyon és az ipartestületi alapok egy részének kihasítását és más ipartestület részére átadását is szükségessé teheti. Egyébként a törvényjavaslat ily esetekben érdemleges elhatározás előtt az illető kereskedelmi és iparkamarának, az ipartestületek országos központjának és az érdekelt, ipartestületeknek meghallgatását írja elő. A szakasz utolsóelőtti bekezdésében foglalt rendelkezés a 4. §-szal kapcsolatosan nyer megokolást. A 4. §-hoz. Előfordulhat, hogy valamely ipartestületből akár az ipartestületi hálózat kiépítése kapcsán,de a nélkül, hogy a kereskedelemügyi miniszter ez iránt rendelkezett volna, akár ennek a hálózatnak kiépítése után a székesfőváros területén bizonyos iparághoz, illetőleg bizonyos iparágakhoz tartozó iparosok, a vidéken bizonyos területen lakó iparosok kiválni óhajtanak abból a célból, hogy új ipartestületet létesítsenek, vagy más ipartestületbe olvadjanak be. Ennek nem lehet útját vágni, mert a kiválásnak olyan okai lehetnek, amelyeknek jogosultságát el kell ismerni. Viszont az ilyen Önkéntes kiválást sem lehet teljesen szabadon hagyni s gondoskodni kell arról, hogy a kilépés ne nyerhessen helyt, akkor, ha az iparosok kilépésükkel az elhagyni kívánt ipartestület működését kérdésessé tennék, úgyszintén akkor sem, ha az érdekelt iparosoknak túlnyomó többsége nem foglal a kilépés mellett állást. Amennyiben a kiválást új ipartestület létesí-