Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-112. Törvényjavaslat a hitelsértésről
112. szám. 587 körülmények esetén a büntetés kiszabásánál egy napi fogházig lehet leszállítani s a méltányos esetekben még a büntetés végrehajtása felfüggesztésének is helyt adhat. Viszont az egyes esetek olyan változatosságot mutathatnak, amelyek megítélését előre megállapított büntetési fokozatok keretébe nem célszerű beszorítani. Különösen az e téren szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján nem találta helyesnek a javaslat, hogy a súlyosabb és a kevésbbé__súlyos eseteket a kárösszeghez igazodó merev értékhatárokkal válassza el egymástól. Nem kétséges, hogy a bíróságok a büntetési kereten belül gondosan mérlegelni fogják, egyéb lényeges körülmények mellett, a fokozott kár nagyobb voltát, a tettes esetleges visszaélését s eljárásának üzletszerűségét is. A 2. §-hoz. A 2. §. kivételesen szigorú büntetési tételt határoz meg a rendkívül súlyos, katasztrófaszerű következményeket maguk után vonó cselekményekre. A tapasztalat szerint az ilyen esetek pusztító hatása szinte kiszámíthatatlan, a közhitelt mélyen megrendítő s az összeomlások sorozatát megindító lehet. Az ilyen esetek rendszerint az egész közvéleménynek felháborodásával járnak a gazdasági életnek a károsult hitelezők körén túlmenő károkat is okoz s a felizgatott közhangulatot a gazdasági élet káros nyugtalanságát csak szigorú megtorlás csillapíthatja le. S a szigorú megtorlás igazságos is az olyan tettessel szemben, akit üzelmeitől a katasztrófaszerű következmények eshetőségének előrelátása sem tart vissza, ami a társadalmi felelősségérzet teljes hiányára vall. A 3. §-hoz. A3. §. a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését mellékbüntetésül állapítja meg az 1, és 2. §-okban meghatározott rendszerint Önző nyereségvágyból elkövetett bűntettekre. A törvénynek ez a rendelkezése a Btk. rendszerébe beleillik s így bővebb megalkotást nem kíván. A 4. §-hoz. E §. célja, hogy a gondatlansági cselekményekre egységes s átfogó fogalommeghatározást adjon s ily módon megszüntette azokat a kirívó bizonytalanságokat, amelyek a Btk. 416. §-ában meghatározott úgynevezett vétkes bukási cselekmények büntethetősége körében előfordulnak s amelyekre az általános indokolásban a javaslat már részletesen rámutatott. Mindenekelőtt ki kell emelni, hogy e §-nak alkalmazása — éppúgy, mint az 1. §-é — az ott tüzetesen említett okokból független attól, hogy az adós ellen indult-e csőd, kényszeregyességi vagy kényszerfelszámolási eljárás vagy sem. E §. szövegezése, a Btk. 416. §-ával ellentétben, súlyt fektet annak kiemelésére, hogy a gondatlanul okozott eredmény lényeges kelléke minden alája tartozó cselekménynek s ez egyben világos elválasztóul szolgál, szemben az 1. §. körébe eső cselekményekkel, amelyeket ugyanannak az eredménynek szándékos előidézése jellemez. A javaslat azonban a büntethetőség területét a hitelezők gondatlan megkárosításának körében szűkebb térre szorítja, mint az 1. §-ban a szándékosan elkövetett cselekményeknél, amennyiben következményül megkívánja az adós fizetésképtelenségbe jutását. Alanyi tekintetben az adóssal szemben gondatlanságot kell kimutatni, azaz annak előreláthat ásat, hogy cselekményének hatása a fizetésképtelenség s ez úton a hitelezőinek károsodása lesz. A cselekmény meghatározásában gondos megvizsgálásban részesültek a Btk. 416. §. egyes cselekményei és fokozott gondot fordítottunk arra, hogy a javasolt §. alkalmazása ne járhasson az üzleti élet szabadságának túlzott megszorításával. A «gondatlan üzletvezetés» (Btk. 416. §. 1. pont) kifejezés helyett «nagy mértékben hanyag vagy könnyelmű üzletvitelről» szól, amelyben a «gondatlan üzletvezetés» tartalmi elemeire utal s ezzel a cselekményt sokkal szabatosabban : határozza meg. 73*
