Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-104. A képviselőház igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "az uzsoráról" szóló 63. számú törvényjavaslat tárgyában

104 szám. • 413 ződés.» Javasolja továbbá a bizottság a 8. §-ba új második bekezdés gyanánt a következő szöveg beiktatását: «A megtámadás határideje egy év; e határidőt a szerződés megkötésétől, ha pedig az előbbi bekezdésben említett valamely kényszerhelyzet tartós volt, a kényszerhelyzet megszűnésétől kell számítani.» Ennél a módosításnál a bizottság abból a megfontolásból indult ki, hogy a 8. §-ban szabályozott kizsákmányoló ügyleteknél, amelyeknél hitelezés nem fordul elő, hanem mindkét fél szolgáltatása szabályként kézen-közön egy időben megy végbe, célszerűtlen és méltánytalan volna minden időhatár nélkül az ügylet semmisségét kimondani, hanem helyesebb az ilyen ügyletek ellenében csupán az egy éven belül gyakorolható megtámadás jogát engedélyezni, úgy, ahogyan ez a svájci kötelmi jogi törvény 21. §-ában is szabályozva van. Ez a módosítás azonban nem kívánja akadályozni az ügylet semmisségének kimondhatását az ebbe a fogalmi körbe tartozó egyes olyan esetekben, amelyekre nézve általános magánjogunk, helyesebben bíróságaink joggyakorlata kivételesen máris alkalmazta a magánjogi semmisség szankcióját. A 9. §-h o z. Ennek helyébe a bizottság a következő szöveg felvételét javasolja : «9. §. A 8. §-ban meghatározott határidő nem zárja ki, hogy amennyiben az általános magánjog szabályai szerint helye van, a sérelmet szenvedő fél a megtámadást a kizsákmányoló ügyletből származtatott követeléssel szemben kifogás útján bármikor érvényesítse. A 8. §. értelmében érvénytelen ügylet alapján nyújtott szolgáltatás visszakövetelésének az, alaptalan gazdagodás visszatérítésére fennálló szabályok szerint van helye. A sérelmet okozó fél köteles visszatéríteni azt is, amit a szerződés alapján harmadik személy kapott és a másik félnek okozott kárért teljes kártérítéssel tartozik. A bíróság a teljesítésre a sérelmet szenvedett félnek kérelmére az ítéletben méltányos halasztást adhat és megengedheti azt is, hogy tartozását részletekben törlessze. Az engedélyezett halasztás arányában a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség teljesítésének határidejét is méltányosan meg kell hosszabbítani.» A 9. §. átszövegezése a 8. §. tekintetében fentebb javasolt módosítás következtében vált szükségessé, de az új szöveg lényegileg csak az első bekezdésben tartalmaz újítást, amennyiben félreértések elkerülése végett kimondja, hogy a kizsákmányoló ügylet megtámadásának csupán keresettel való önálló érvényesítése van a 8. §. második bekezdésében szabályozott egy évi határidőhöz kötve, a védelemképen kifogás útján való érvényesítés ellenben, amennyiben annak az általános magánjog szabályai szerint helye van, bármikor lehetséges. Ű j 10. §. A bizottság javasolja, hogy a 9. §. után a «Vegyes rendelkezések» fejezetében új 10. §-ként a következő szöveg iktattassék be : «10. §. A jelen törvénynek az uzsorás szerződésekre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók az olyan ügyletre, amelyet bejegyzett kereskedő mint hitelt nyerő köt, a kizsákmányoló ügyletre vonatkozó rendelkezései pedig nem alkalmazhatók bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyletére.» Ez a §. nem céloz egyebet, mint azt, líogy folytatólagosan törvénybe kívánja iktatni és a kizsákmányoló ügyleteknek a jelen törvényjavaslatban történt szabályozása folytán természetszerűleg erre az ügyletfajra is ki kívánja terjeszteni az 1883 : XXV. t.-c. 16. §-ában foglalt azt a kivételt, amely szerint a bejegyzett kereskedők, mint hitelnyerők által kötött szerződéseket nem lehet uzsorává mi-