Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-104. A képviselőház igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "az uzsoráról" szóló 63. számú törvényjavaslat tárgyában
104. szám. 411 gort és jóhiszemű telekkönyvi szerzés védelmének szabályait érintené. Helyeseknek ismerte el továbbá a bizottság az uzsora büntetőjogi megtorlásának körében a javaslatnak azokat az alapelveit, amelyek az eddigi jogunk szerint csak magánindítványi jellegű uzsoravétség hivatalból való üldözésére, a büntetési tételek felemelésére, a pénzbüntetés szélesebbkörű alkalmazására és a mellékbüntetések rendszerének kiépítésére vonatkoznak. Tekintettel mai jogunk érintett hiányaira és az orvoslásuk céljából alkalmazni kívánt fenti helyes alapelvekre, valamint figyelemmel arra a körülményre, hogy az uzsora helyesebb szabályozását hazánkban már egy emberöltő óta nyomatékosan kívánják, ami többek között főleg a Magyar Gazdaszövetség 1902. évi nagyszabású uzsoraankétjának anyagát alkotó adatgyűjteményben, felszólalásokban, javaslatokban és tekintélyes közgazdák s jogászok akkor adott véleményeiben is megnyilvánult és az 1903. évi Plósz Sándor-féle s az 1907. évi Günther Antal-féle uzsoratörvényjavaslatok benyújtására vezetett, az egyesített bizottság — azokkal az aggályokkal szemben, amelyek szerint új uzsoratörvény alkotása a gazdasági- és hitelélet mostani súlyos válságában nem időszerű és esetleg a máris rendkívüli mértékben megfogyatkozott hitelforrások további apadására vezethet — úgy találta, hogy éppen a jelenlegi időkben, amikor az uzsorás visszaélések jelenségei sajnálatos módon szélesebb körben mutatkoznak és a gazdasági válság okozta bajokat még elmélyítik, nem volna indokolt elzárkózni az uzsorakérdésnek a javaslatban tervbe vett részletesebb, szigorúbb és hatályosabb olyan szabályozásától, amely nem téveszti szem elől a jóhiszemű hitelélet és gazdasági forgalom biztonságának szempontjait. Az egyesített bizottság a törvényjavaslatnak a következő módosítását, illetve kiegészítését javasolja : Az 1. §-h o z. Az 1. §. első és második bekezdésének helyébe a következő szöveg vétessék fel: «1. §. Uzsora vétségét követi el, aki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének, tapasztalatlanságának, függő helyzetének vagy a nála elfoglalt bizalmi állásának kihasználásával, annak ellenében, hogy : kölcsönt nyújt vagy bármily ügyleten alapuló szolgáltatást az ellenszolgáltatás előtt teljesít, — vagy a másik felet terhelő bármilyen kötelezettség teljesítésére halasztást enged, — vagy a másik fél ellen fennálló valamely követelését módosítja vagy megszünteti, — olyan vagyoni előnyt köt ki vagy szerez a maga vagy harmadik személy javára, amely a saját szolgáltatásának értékét feltűnően aránytalan mértékben meghaladja (uzsorás szerződés). Annak megállapításában, hogy a szolgáltatás értékét az ellenszolgáltatásként kikötött vagy szerzett vagyoni előny feltűnően aránytalan mértékben meghaladja-e, figyelembe kell venni az eset összes körülményeit s ha az ügylet természete különös kockázatvállalást is foglal magában, ennek nagyságát is. E vétség büntetése egy hónaptól három évig terjedhető fogház, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése. Ezenfelül a bíróság az elitéltet, ha külföldi, az országból kiutasíthatja s a visszatéréstől egész életére vagy meghatározott időre eltilthatja ; oly külföldit, akinek a magyar állam területén sem lakóhelye, sem állandó tartózkodó helye nincs, az országból ki kell utasítani s a visszatéséréstől el kell tiltani. A belföldi elitéltet abból a községből, ahol az uzsorát elkövette, esetleg az egész törvényhatóság területéről, sőt a szomszédos törvényhatóságok területéről is egyszer52*
