Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-103. A képviselőház pénzügyi, igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "a külföldi fizetési eszközök és külföldi követelések bejelentéséről" szóló 97. számú törvényjavaslat tárgyában

103. szám. 405 (2) Aki az előbbi bekezdésben, vagy az annak alapján kibocsátott rendeletben megszabott kötelezettségét megszegi vagy kijátssza, bűntitt miatt öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. A gondatlanságból elkövetett megszegés megbüntetése, úgyszintén a bűnügyi zárlat és a biztosítási végrehajtás tekintetében a jelen törvény 2. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.» E rendelkezés célja nyilvánvaló. A bizottság a miniszteri javaslat rendelkezéseit ki kívánta terjeszteni az 1931. évi szeptember hó 15-e után szerzett külföldi fizetési eszközökre, stb.-re. A régi 3. §-ból alakított 4. §-ban az új 3. §. tartalmának megfelelő 3n egy megfelelő kiegészítést kellett felvenni, amennyiben utalni kellett az új 3. §-ban szabályozott esetekre. Ezenkívül az új 4. §-hoz hozzáfűzendőnek találta a bizottság a következő kiegészítést : «A bejelentésnek az említett vagyonokat é& jövedelmeket terhelő tartozásokat is tartalmaznia kell.» Egészen új rendelkezéseket vett M az egyesített bizottság a következő fejezetben, mely a kivitt áru ellenértékének beszolgáltatását biztosító kötbért szabályozza. A bizottságot ezeknél a rendelkezéseknél az a célzat vezette, hogy a Magyar Nemzeti Bank kezébe hathatós eszközt adjon a tekintetben, hogy külföldi fizetési eszközkészletét lehetőleg szaporítsa. E célból a törvényjavaslatba a következő új szakaszokat iktatta be: «6. §. (1) Kivitt áru, értékpapír vagy más vagyontárgy ellenértékének külföldi fizetési eszközökben (export valuta) beszolgáltatását biztosító kötbér (4.500/1931. M. E. számú rendelet 3. §-a) a beszolgáltatandó összeg pengőre átszámított ellenértékének 50 %-áig terjedhet. (a) Ha a fél az árut, értékpapírt vagy más vagyontárgyat a jelen törvény hatálybalépése előtt már kivitte, a beszolgáltatandó összeg pengőre átszámított ellenértékének 50 %-át kitevő kötbért külön kikötés hiányában is megfizetni köteles, ha az exportvalutát a jelen törvény hatálybalépésétől számított tizenöt nap alatt, amennyiben pedig a beszolgáltatásra kikötött határidő ebben az időpontban még nem telt el, a kikötött határidőben be nem szolgáltatja. (3) A kötbért a fél a Magyar Nemzeti Bank felhívására köteles megfizetni. A kötbér megfizetése a felet az exportvaluta beszolgáltatása alól nem mentesíti, a büntethetőséget és az egyéb büntetőjogi következményeket nem szünteti meg. 7. §. (1) A Magyar Nemzeti Banknak a kötbér fizetésére irányuló felhívása ellen a kézbesítéptől számított nyolc nap alatt halasztó hatállyal bíró ellentmondásnak van helye. Ellentmondani csupán azon az alapon lehet, hogy a fél az exportvalutát azért nem tudta kellő időben beszolgáltatni, mert azt egyáltalában nem, vagy csak részben kapta meg. (a) Az ellentmondás tárgyában a budapesti kir. törvényszék az érdekelt fél és a Magyar Nemzeti Bank meghallgatása után végzéssel határoz. A végzés ellen nyolc nap alatt felfolyamodásnak van helye a kir. ítélőtáblához, amely végérvényesen határoz. (3) Az eljárás költségének megfizetésére az ellentmondó felet kell kötelezni, ha azonban jóhiszeműen védekezett, az eljárási költség fizetése alól fel lehet menteni. (4) A Magyar Nemzeti Bankot eljárási költség fizetésére nem lehet kötelezni ; a Magyar Nemzeti Bank az eljárásban illeték lerovása alól mentes. 8. §. A kötbér behajtása a közadók módjára történik, A végrehajtást a Magyar Nemzeti Banktól kiállított tartozási kimutatás alapján a m. kir. adóhivatal (Budapesten a ker. adófelügyelőség) rendeli el. A tartozási kimutatást el kell látni a budapesti kir, törvényszék záradékával annak az igazolására, hogy