Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-6. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról" szóló 5. számú törvényjavaslat tárgyában
28 6. szám. állanak, 1931. évi július hó 22-én a 4300/M. E. számú rendelettel a kormány az említett rendeletek hatályát egy héttel meghosszabbította. E rendeletek kibocsátására a magyar gazdasági és hiteléletet fenyegető veszélyek elhárítása szempontjából parancsoló szükség volt s így a pénzügyi bizottság helyesli azok kibocsájtását, valamint azt, hogy a kormány az országgyűlés egybehívása után mindjárt az első alkalommal kéri e rendeletek törvényhozási jóváhagyását s egyben felhatalmazást arra, hogy a gazdasági és hitelélet rendjének megóvása érdekében szükség esetén a törvényhozás hatáskörébe tartozó magánjogi és eljárási rendelkezéseket a jövőben is tehessen. Annál a kölcsönhatásnál fogva, amelyben a gazdasági élet alakulása és az államháztartás vannak, a gazdasági és hitelélet rendjének biztosítása mellett szükség van az államháztartás egyensúlyának biztosítására is. A közszolgáltatási bevételeknek már az előző költségvetési évben is bekövetkezett csökkenése szükségessé teszi, hogy az államháztartás egyensúlya elsősorban a kiadások apasztása útján, szükség esetén azonban a bevételek fokozásával is biztosíttassék. Felhatalmazást kér tehát a kormány arra, hogy az állami kiadásokat a legmesszebbmenő takarékosságnak az államháztartás minden részében való szigorú érvényesítése mellett csökkenthesse, a bevételeket pedig a szükséghez mérten fokozhassa. A pénzügyi bizottság is helyesnek tartja, hogy a kiadások csökkentésénél elsősorban az 1931/32. évi költségvetésben megállapított kiadások apasztására kell törekedni. A kiadások csökkentésére irányuló intézkedéseknek, továbbá nemcsak az állami közigazgatásban, de az önkormányzatok háztartásában, valamint az állami és önkormányzati üzemeknél is érvényesülniük kell. Magábanvóve a kiadások csökkentése azonban a jelenlegi viszonyok között a pénzügyi bizottság nézete szerint sem látszik elegendőnek az államháztartási egyensúly biztosítására, gondoskodni kell tehát a bevételek fokozásának lehetőségéről is. Minthogy azonban ezeknek a bevételeknek mindenkor az adott viszonyokhoz kell igazodniok, azoknak összegszerűség vagy a bevételek szempontjából előre való meghatározása és korlátozása nem volna célszerű. Ezért a bizövteág nézete szerint szükség van arra, hogy a kormány a törvényhozástól a bevételek fokozására vonatkozólag is általános felhatalmazást kapjon. A törvényjavaslatban foglalt felhatalmazások általános jellegére való tekintettel gondoskodás történik arról, hogy a kormány által teendő intézkedések ellenőrzésében és megfelelő intézkedések kezdeményezésében az országgyűlés az 1924 : IV. t.-c. 5. §-ában foglaltakhoz hasonlóan alakítandó országos bizottság útján vegyen részt. E bizottságot teljes ellenőrzési, kezdeményezési és tanácsadási jog illetné, ami mellett sértetlenül megmarad az országgyűlésnek is a kormánnyal •szemben fennálló ellenőrző és felelősségre vonó jogköre. Büntetőjogunknak az a hiányossága, hogy a gazdasági és hiteléletet károsan érintő hírek koholásának vagy terjesztésének megbüntetését csak abban az esetben teszi lehetővé, ha az ily hír oly súlyos, hogy a magyar állam vagy a magyar nemzet hitelét is sérti, már többször éreztette káros hatását. A törvényjavaslat jogszabásainknak e téren mutatkozó fogyatkozását is megszüntetni kívánja. A javaslat szerint azoknak a renetelkezéseknek a hatálya, amelyek felhatalmazzák a minisztériumot, illetőleg az érdekelt minisztereket arra, hogy az egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartozó ügyekben is intézkedhessenek, az 1932. évi június hó végéig tart, vagyis a javaslatban foglalt kivételes felhatalmazások csak előre meghatározott ideig maradnak életben. A bizottság is helyesli, hogy a kivéte'es felhatalmazások csak meghatározott időre szóljanak s nézete szerint ez az időpont a folyó költségvetési év végében lenne megállapítandó.
