Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-84. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

350 84. szám. 84. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazást vétségével gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 8.394/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XI. 10.177/5—1930. számú megkeresése szerint Budapesten a Világosság nyomdában előállított «Népszava» című politikai napilap 1930. évi május hó 18. napján kiadott 112. számában : «Nincs kölcsön, —távozzék a kormány !» felirat alatt közzétett cikk tartalma az 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 1. és 2. pontjai szerint minősülő és a 9. §.1 pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő, gróf Bethlen István volt m. kir. miniszterelnök sérelmére elkövetett rágalmazás vétségének a jelenségeit tünteti fel. Gróf Bethlen István sértett volt m. kir. miniszterelnök a bűnvádi eljárás lefolytatásához a felhatalmazást folyó évi június hó 26. napján megadta. A kir. ügyészség a vád tárgyává teszi a fent megjelölt sajtóközlemény egész tartalmát, különösen pedig annak a következő részeit : «Igaz, — mondhatná valaki'— hogy erre a nagy győzelemre és a benne «kivívott» kerülő útra nem volt feltétlenül szükség, mert hiszen a pénzt egyenesen és olcsóbban is el lehetett volna juttatni a magyar államkasszából a magyar optánsokhoz, de végre azt is be kell látni, hogy a magyar miniszterelnök és optáns társai csak nem fogadhatnak el kerülő út nélkül a magyar nép szájától elvont falatokból fölgyülemlett százmilliókat saját zsebük javára ! Ehhez bizony okvetlenül kerülő útra van szükség ! Valóságos szerencse tehát, hogy ilyen szépen meg lehetett rendezni ezt a sikeres győzelmet s hogy gróf Bethlen István nemcsak milliókkal gazdagszik ennek a révén, hanem a magyar úgynevezett parlamentben elért «erkölcsi» diadallal is. Persze, hogy ez az erkölcsi és anyagi siker hogyan festett volna titkos szavazással választott igazi parlamentben, vagy becsületesen titkos népszavazás esetén, arra nem kell sok szót vesztegetni. Gróf Bethlen szeret érvelni a nyilt szavazás mellett. Mától fogva indokai között felsorolhatja az optáns-ügyet is,