Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-63. Törvényjavaslat az uzsoráról
314 63. szám. formailag áll fenn, a benne megtestesült követelés anyagi jogilag érvénytelen. A határidő eltörlését az is indpkolja, hogy sok esetben előfordulhat, hogy az uzsorás megvárja a kiuzsorázott adósnak a halálát, csak annak halála után örökösei ellen fogja az uzsorás követelést érvényesíteni, számítva arra, hogy azok a követelés létrejöttének körülményeit nem ismerik, az uzsora kifogásával nem fognak védekezni. Ha polgári bíróság az ügyet nem ítélettel, hanem végrehajtható végzéssel (fizetési meghagyás, váltófizetési meghagyás) intézte el, ebben az esetben is az eljárás természetéből folyó különbséggel a fentebb érintett szabályoknak kell állaniok. A 13. §-hoz: A 11. §. rendelkezései azokra az esetekre vonatkoznak, amelyekben büntető eljárás folyik, vagy már büntető ítélet keletkezett. Szükséges azonban a kiuzsorázott fél védelméről gondoskodni olyankor is, amikor az uzsora alapján bűnvádi eljárás nem folyik ; a 13. §. tehát arról gondoskodik, hogy a kiuzsorázott fél ilyen esetben is elérhesse az ellene indult végrehajtás felfüggesztését. A javaslat azzal kívánja elejét venni az adósok részéről esetleg felmerülő alaptalan kísérletezéseknek, hogy azt, aki alaptalanul eszközli ki a végrehajtás felfüggesztését, pénzbírsággal rendeli sújtani. A 14. §-hoz: Gondoskodni kell arról, hogy az uzsorás szerződés alapján az uzsorás fél a választott bíróság intézményével visszaélés útján se érhessen el sikert a kiuzsorázott féllel szemben. Azért ez a §. az 1911 : 1. t.-c. 784. §-ának kiegészítésével módot ad arra, hogy a választott bírósági ítéletet vagy a választott bíróság előtt kötött egyességet a rendes bíróság előtt érvényteleníteni lehessen azon az alapon, hogy a megítélt követelés uzsorás szerződésen alapszik. Szükséges továbbá az 1911 : I. t.-c. 785. §-ában meghatározott kilencven napos határidő kiküszöbölése. A 15. §-hoz: Ez a szakasz arra az esetre állapít meg a megelőző §-okban foglalt elveknek megfelelő rendelkezést, amelyben az uzsorás szerződést tartalmazó közjegyzői okirat alapján rendeltek el végrehajtást. A 16. §-hoz: A javaslat törvényerőre emelkedése esetében hatályukat veszítik az 1883 : XXV. törvénycikknek mindazok a §-ai, amelyek az ebben a javaslatban szabályozott tárgyra vonatkoznak. Külön meg kell említeni, mint az már az általános indokolás III. 9. pontja alatt is megtörtént, hogy ezzel a rendelkezéssel hatályát veszti az 1883 : XXV. t.-c. 16. §-ának az á rendelkezése is, hogy az uzsoráról szóló rendelkezések nem alkalmazhatók az olyan kereskedelmi ügyletekre, amelyeket bejegyzett kereskedők mint hitelnyerők kötnek. A törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése után tehát kereskedő kereskedővel szemben is felhozhatja az uzsora kifogását. Kétségtelen, hogy általános gazdasági és közhiteli szempontból ez különös megfontolást igényel és a törvényhozás állásfoglalásakor ezeknek a szempontoknak kell a döntést átengedni. Az általános indokolás kiterjedt annak a megokolására, hogy miért ruházza fel a javaslat a magánjogi rendelkezéseket visszaható erővel. A magánjogi visszaható hatály tekintetében kivételt kellett tenni a törvény hatályba lépése előtt kötött olyan kereskedelmi ügyletekre, amelyeket bejegyzett kereskedők, mint hitelnyerők kötöttek. Ez a kivétel azért szükséges, mert korábbi törvény hatályának ideje alatt ezekkel az ügyletekkel szemben az uzsora kifogását nem lehetett felhozni. Kivételt kellett tenni továbbá azokra az ügyletekre is, amelyekből a törvény hatályba lépése után nem emelnek követelést. Ide tartoznak főként azok az ügyletek, amelyeket már mindkét fél teljesített. Az ilyen, a felek akaratához képest végleg lebonyolított ügyleteknek megbolygatása a gazdasági élet indokolatlan
