Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-63. Törvényjavaslat az uzsoráról
310 63. szám. jogunknak a szabálya ugyanis az, hogy aki magát valamely bekebelezés által nyilvánkönyvi jogaiban sértve érzi, ha a végzés saját kezéhez kézbesíttetett, perindítási szándékát hatvan nap alatt a telekkönyvben feljegyeztetheti s a feljegyzés kellő időben kérése esetében a pert hat hónap alatt megindíthatja, ha viszont a végzés nem kézbesíttetett saját kezéhez, három év alatt indíthat pert; csak a törlési keresetnek e határidők megtartásával megindítása esetében hatályos az ítélet azokkal szemben is, akik időközben a telekkönyv megtámadott tartalmában bízva, jóhiszeműen, nem ingyenesen telekkönyvi jogokat szereztek. Ez a szabály főképpen a jelzálogos hitelezőket védi, akik jelzálogjogukat engedmény útján szerezték. A jelzálogjogról szóló 1927 : XXXV. t.-c. 47. §-a szerint a publica fides a jelzálogból kielégítés tekintetében nemcsak a jelzálogjogot, hanem a követelést is vdéi. Ez azt jelenti, hogy a követelés érvénytelensége vagy megszűnése nem érinti a jelzálogon alapuló kielégítési jogot abban az esetben, ha a jelzálogjog megszerzése a jóhiszemű telekkönyvi szerzés védelme alatt áll. A jelzálogos hitelezővel szemben tehát azt a kifogást, hogy a követelés uzsorás ügyletből eredő követelés, csak akkor lehet érvényesíteni, ha a követelés megszerzésekor tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a követelés UZSOÍ ás ügyletből származik vagy, ha még nem telt el az az idő, amely alatt a fentebb ismertetett szabályaink értelmében a törlési keresetet a jóhiszemű szerzővel szemben is meg lehet indítani. Ennek a kérdésnek a szabályozásában is ugyanazt az elvet kellett szem előtt tartani, mint a 4. §-ban a jóhiszemű váltóbirtokos védelmében, nevezetesen a jóhiszemű telekkönyvi forgalom biztonságának érdekét nem lehetett feláldozni a kiuzsorázott adós védelmének érdekéért. Ez a szabályozás természetesen nem állja útját annak, hogy az adós az uzsorás hitelező ellen ne fordulhasson keresettel aziránt, hogy az a jelzálogjoggal biztosított követelés engedményezésére vonatkozó telekkönyvi bejegyzés kitörlését eszközölje ki. Az adósnak ez a kereseti joga a 3. §. második bekezdéséből következik. A 6. és a 7. §-hoz. E §-ok a teljesség kedvéért átveszik a jelenlegi uzsora törvény 17. és 18. §-ainak rendelkezéseit, úgy azonban, hogy azokat a javaslat egyéb rendelkezéseivel egybehangzóan szövegezik. Az 1883 : XXV. t.-c. 17. és 18. §-aiban megállapított kihágásokat azonban a javaslat súlyuknak és jelentőségüknek megfelelően vétségekké minősíti. A 8. §-hoz. A 8. és a 9. §-ok magánjogi szabályokat állítanak fel az ügyleteknek arra a csoportjára, amelyek kívül esnek az 1. §-ban megvont körön és amelyek az általános indokolás III. 1. részében mint b) csoport vannak megjelölve és jellemezve. E csoportba tartozik minden ügylet, amely nincs hitelezéssel kapcsolatban és nem is vonatkozik már fennálló ügyletre, halasztás, módosítás vagy megszüntetés alakjában. Ide tartoznak különösen azok a kétoldalú visszterhes ügyletek, amelyeknél mindkét fél szolgáltatása egy időben megy végbe. A javaslat ezekkel az ügyletekkel kapcsolatos visszaéléseket az uzsorás ügyletektől megkülönböztetés végett kizsákmányoló ügyleteknek nevezi. Grosschmidt Béni egyetemi professzor ezeket az ügyleteket reáluzsora névvel foglalta össze s a Magyar Gazdaszövetség felkérésére írott «Hitel- és Reáluzsora» című'munkájában a hiteluzsora fogalmát a reáluzsora fogalmától élesen elkülönítette. Az általános indokolás fentebb idézett helyén ismertetve vannak azok a szempontok, amelyek folytán a javaslat az ügyleteknek erre a csoportjára enyhébb magánjogi szabályokat állított fel s az azokkal kapcsolatos visszaéléseket büntetendő cselekményekké egyáltalában nem nyilvánította. Egyébként az uzsora, illetőleg a kizsákmányolás fogalma ezen a területen is azonos azzal, amelyet az 1. §. a hitelezési stb. uzsora tekintetében kifejt. Azonos az alanyi mozzanat: a szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének,
