Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-63. Törvényjavaslat az uzsoráról

63. szám. 295 hasznokkal együtt természetben visszatéríteni a másiknak azt, amit a semmis szerződés alapján kapott, ha pedig a kötelezett a vagyoni előnyt természetben nem képes visszatéríteni, értékét kell megtérítenie. A sérelmet okozó fél köteles visszatéríteni azt is, amit a semmis szerződés alapján harmadik személy kapott és a másik félnek okozott kárért teljes kártérítéssel tartozik. A sérelmet szenvedő fél felszabadul a visszatérítés kötelezettsége alól, amennyiben a kapott előnytől hibáján kívül elesett. Ha a visszatérítés tárgya készpénz, a bíróság a teljesítésre a sérelmet szenvedett félnek kérelmére az ítéletben méltányos halasztást adhat és megengedheti azt is, hogy tartozását részletekben törlessze. Az engedett halasztás arányában a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség teljesítésének határidejét is méltányosan meg kell hosszabbítani. Vegyes rendelkezések. 10. §. Nem esik a jelen törvény alá olyan mértékű kamatnak vagy kamat tekintete alá vonható más vagyoni előnynek kikötése vagy szerzése, amely a kikötés vagy a szerzés időpontjában nem haladta meg a bírói úton érvényesíthető kamatnak legmagasabb mértékét. 11. §. Ha az uzsora vétségét pénzintézet üzletkörében követték el, vagy ha pénzintézettel szemben hozzák fel azt a kifogást, hogy a követelés uzsorás szerződésből ered, határozathozatal előtt meg kell hallgatni a Pénzintézeti Központ véleményét. 12. §. Ha a büntető és a polgári eljárás egyidőben van folyamatban : a büntető bíróság a nála folyamatban levő eljárásról a polgári bíróságot értesíti. A polgári bíróság az 1911 : I. t.-c. 234. §-ának első bekezdése értelmében határoz afelől, hogy a per tárgyalását felfüggessze-e. Ha a büntető bíróság vád alá helyező, főtárgyalást vagy közvetlen idézést elrendelő határozatot hozott (1896 : XXXIII. t.-c. 266., 268., 283. §-ok), ezt a polgári bírósággal közölnie kell s ennek a határozatnak a polgári eljárásban a végrehajtásra a bűnvádi eljárás jogerős befejezéséig az 1912 : LIV. t.-c. 41. §-ában meghatározott halasztó hatálya van. Ugyancsak halasztó hatálya van a végrehajtásra a büntető bíróság jogerős ítéletének is, amellyel az uzsorát megállapította. Ha a büntető bíróság az uzsorát jogerős ítélettel megállapította, a polgári bíróságnak ezzel ellentétes ítélete ellen az 1911 : I. t.-c. 567. §-ában meghatározott határidőkre tekintet nélkül lehet perújítási keresetet indítani. Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell akkor is, .ha a polgári bíróság eljárása nem ítélettel, hanem bírói egyességgel vagy fizetési meghagyással ért véget. 13. §. Ha a követelés uzsorás szerződésen alapul, a fél a végrehajtást rendelő határozat közlésétől számított nyolc nap alatt a végrehajtást elrendelő bíróságnál kérheti a végrehajtási eljárás felfüggesztését. A kérelemben elő kell adni és valószínűsíteni azokat a tényeket, amelyekből a követelésnek említett minőségére következtet ni lehet. Ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozat vagy egyesség ellen a végrehajtás felfüggesztésétől számított egy hónapon belül a fél perújítási keresetet indít, a végrehajtás a megindított pernek jogerős befejezéséig függőben marad. Ha a fél a perújítási keresetet nem indította meg, vagy a bíróság a perújítási keresetnek nem adott helyet, a bíróság a felet, aki a végrehajtási eljárást rosszhiszeműen akasztotta meg, az ellenfél kérelmére ezer pengőig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. A perújítási keresetet az 1911 : I. t.-c. 567. §-ában meghatározott határidőkre tekintet nélkül lehet megindítani. 14. §. Azon az alapon, hogy a megítélt követelés uzsorás szerződésen ala-