Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-62. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése a m. kir. minisztériumnak "a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931:XXVI. t.-c. alapján tett, valamint az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére tekintettel szükségessé vált egyéb fontosabb rendeletekről" szóló 17. számú jelentése tárgyában
290 62. szám. megrázkódtatásoktól mentesíteni s a normális mederbe visszavezetni. Különösen említésre méltók ezek közül a pengőértékre szóló pénzköveteléseknek aranypengőben való meghatározása, a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzése és szabályozása tárgyában kibocsátott rendeletek, valamint a külföldi pénzértékre szóló követelések kötelező bejelentéséről szóló rendelet. Ebbe a csoportba tartozik az egyes hitelügyi kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott rendelet is, amely a hitelélet rendjének megóvása érdekében Országos Hitelügyi Tanács alakításáról, a bírói úton érvényesíthető legmagasabb kamatról, valamint a kisebb földbirtokosok részéről az árverés és az ingatlan haszonvételére kielégítés céljából vezetett zárlat elrendelésének vagy foganatosításának elhalasztása iránt előterjesztett kérelmek elbírálásáról rendelkezik. Természetüknél fogva ebbe a csoportba sorozhatok a szénellátás és a tej forgalom szabályozása tárgyában kiadott rendeletek is. A rendeletek második csoportját azok alkotják, amelyek az állami és önkormányzati kiadások csökkentésére irányultak. A személyzeti kiadások csökkentése érdekében külön rendelét bocsáttatott ki az állam és az önkormányzatok személyzeti kiadásainak és külön a közüzemi alkalmazottak illetményeinek, illetőleg a nyugdíjasok ellátási díjainak csökkentése tárgyában. E rendeletek célja különösen az volt, hogy lehetőleg azonnal jelentkezzenek oly megtakarítások, amelyek legalább részben ellensúlyozzák a bevételek elmaradását. A rendéletek harmadik csoportjába azok tartoznak, amelyek az állami bevételek fokozását célozzák. így különösen az általános forgalmi adó kulcsának felemeléséről, egyes illetékek újabb megállapításáról, a cukor után fizetendő kincstári részesedés újabb . szabályozásáról, a magán vállalati vagy munkabérviszonyból és a tantiémekből származó jövedelmek külön adójának felemeléséről, továbbá a háztulajdonosok és a jövedelemadó alanyai terhére kirótt szükségadókról szóló rendeletek állottak ennek a célnak a szolgálatában. Mindezek a rendeletek a 33-as Országos Bizottság meghallgatásával bocsáttattak ki, kivéve a bankszünnapok következtében tett átmeneti intézkedések fokozatos megszüntetéséről szóló 4.550/1931. M. E. számú rendelet 1. §-ában a felmondási kötelezettség és a kifizetési korlátozások megszüntetése tárgyában tett rendelkezést, amely nem oly természetű, hogy a törvényhozás hatáskörébe tartozott volna. Minthogy a gazdasági és hitelélet terén nem csupán nálunk vannak nehézségek, de azok világszerte érvényesülnek s így ezeket a nehézségeket saját erőinkkel nem háríthatjuk el, a kormány 1931. évi szeptember hó 7-én felkérte a Nemzetek Szövetségét, hogy Magyarország pénzügyi helyzetét szakértőkkel vizsgáltassa meg. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa ezt a kérelmet a Pénzügyi Bizottsághoz tette át, amely a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank kiküldötteivel folytatott tárgyalások után a Tanács jóváhagyását kérte ahhoz, hogy a vizsgálat sürgős foganatosítására delegációt küldhessen Magyarországba. Egyben engedélyt kért a Tanácstól arra is, hogy a helyzethez mért intézkedéseket megtehesse és Magyarország pénzügyi helyzetéről jelentést tehessen közzé. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa a Pénzügyi Bizottság javaslatait elfogadva, ez utóbbi delegációt küldött Budapestre. A delegáció tárgyalásainak folyamán a Pénzügyi Bizottság ülése is összehivatott Budapesten. A delegáció és a Pénzügyi Bizottság az ország pénzügyi helyzetéről beható tárgyalásokat folytatott s e tárgyalások alapján a kormány által a t. Képviselőház elé terjesztett jelentést készítette. Az ország pénzügyi helyzetének a Nemzetek Szövetsége Pénzügyi Bizottságával együttesen történt megvizsgálása után a magyar kormány részéről a Pénzügyi Bizottság jelentésének 9. pontjában foglalt nyilatkozat tétetett, amely
