Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-1. Kormányzó Úr Ő Főméltóságának beszéde, mellyel az 1931. évi július hó 18-ára egybehított 1931-1936-iki országgyűlést 1931. évi július hó 21-én az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen megnyitotta
4 1. szám. A hitbizományi intézmény korszerű és pénzügyileg is megalapozott reformjával kell a már eddig végrehajtott földbirtokpolitikai intézkedéseket alkalmas időben kiegészíteni, hogy a természetes népszaporodás következtében növekvő földmívelő lakosságunk munkakészsége a jövőben is megfelelően érvényesülhessen. A széles néprétegek szociális és anyagi ügyeire, nemkülönben népegészségügyünk hathatós felkarolására a kormány külön' s gondot fordít. Lépésről-lépésre nagyobb mértékben fogunk segíteni a háború áldozatain. Megküzdünk a gazdasági élet nehézségeinek szociális következményeivel és mindent elkövetünk a nyomor enyhítésére. Külügyi érdekeink megóvásában támaszkodunk a kipróbált barátainkra és azon szerződésekre, amelyek Magyarországnak megfelelő pozíciót biztosítottak a közelmúltban és amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy a jövőben a népek családjában érvényesíthetjük jogos igényeinket. A jelenlegi világgazdasági krízisből csak a nemzetek békés együttműködése vezetheti ki az emberiséget." Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ezt előmozdítsuk. A velünk baráti viszonyban lévő államokkal továbbra is szorosan együttműködve az összes többi államokkal fennálló jóviszonyt ápolni óhajtjuk, gazdasági téren is. A tárgyalás alatt lévő számos kérdés közt a német vonatkozásúakat— a német-magyar kereskedelmi szerződés aláírásával — sikeres befejezéshez juttattuk. Szomszédainkkal a békeszerződésből eredő számos kérdést sikerrel rendeztük, jelenleg pedig a velük eddig fennállott gazdasági viszonyainkat fektetjük új alapra. Az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés máris életbelépett. A gazdasági viszonyok rendezése remélhetőleg előmozdítja a szomszédi viszony további javulását is, amennyiben irányunkban azzal a megértéssel viseltetnek, amelyet a magunk részéről készek vagyunk tanúsítani. A nemzetek általunk is annyira óhajtott békés együttműködésének azonban lélektani előfeltételei vannak. A népek nyugalma, illetőleg ezek békés együttműködése megkívánja, hogy a fegyverkezések terén ma mutatkozó különbségek megszűnjenek Magyarország reménnyél tekint a jövő évi leszerelési konferencia elé, amelyen a népek igazságérzete kell, hogy győzelemre juttassa az egyenjogúságnak a nemzetek összességét egyedül megnyugtató magasztos elvét. A békés fejlődésnek másik előfeltétele a kisebbségi kérdésnek helyes és igazságos megoldása. Az e tekintetben történt kezdeményezéseket a kormány ezután is éber figyelemmel fogja kísérni s a maga részéről messzemenően támogatni kíván minden olyan törekvést, amely alkalmas arra, hogy a kisebbségek nemzeti, kulturális és gazdasági erőállományának fennmaradását és szabad fejlődését biztosítsa. Nehéz és fontos feladatok megoldása vár az új országgyűlésre. A magyar nép önfeláldozó hazaszeretete átsegítette nemzetünket egy ezredév harcokban és küzdelmekben oly gazdag évszázadain. Istenbe vetett hitünk és nemzetünk jövője iránt érzett törhetetlen bizalmunk, élniakarásunk megadja nekünk az erőt ahhoz, hogy az országra és az egyes polgárokra ma oly súlyosan nehezedő gondok közepette is tovább küzdjünk és dolgozzunk egy jobb jövőért. E sok kálváriát megjárt nemzet bízik sorsának javulásában és megőrizve erkölcsi integr tását, a nemzeti egységben összeforrva, ki fogja vívni a maga igazát. Isten áldását kérve működésükre az országgyűlést megnyitottnak nyilvánítom. Budapesten, 1931. évi július hó 21-én. A másolat hiteléül: Dr. Kovács Bodó István s. k. } országgyűlési elnöki s.-fogalmazó.—•
