Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-1. Kormányzó Úr Ő Főméltóságának beszéde, mellyel az 1931. évi július hó 18-ára egybehított 1931-1936-iki országgyűlést 1931. évi július hó 21-én az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen megnyitotta
2 1. szám. Az egész világra kiterjedő mai súlyos gazdasági helyzet súlyos válságba sodorta egész gazdasági életünket is. Nagy nehézségekkel kell küzdenünk. Bármiként alakuljon is a jövő, csüggednünk nem szabad s nincs is reá okunk, mert törhetetlenül hiszem, hogy a nehézségeket a nemzet le fogja győzni és gazdasági függetlenségét, ha áldozatok árán is megőrizve, megmenti egy jobb idő számára erkölcsi és anyagi javait. A nagy gazdasági válság e nyomasztó napjaiban Örömmel üdvözöljük az Észak-Amerikai Egyesült Államok elnökének őszinte jóakarattól sugalt bátor kezdeményezését, amellyel a népek együttérzésének határozott javaslat útján adott kifejezést. Bizton reméljük, hogy ennek következtében a világgazdaság fellélekzik, az aggodalmak eloszlanak s helyreáll a kölcsönös bizalom. Reméljük, hogy a kezdeményezés oly légkört fog teremteni, amely lehetővé teszi idővel az ország részére megfelelő összegű hosszúlejáratú államkölcsön külföldön való felvételét és közgazdasági életünk hitelszükségleteinek jobb kielégítését is. Ez az államkölcsön produktív beruházásokra felhasználva, gazdasági életünk talpraállítását, új munkaalkalmak teremtését és a munkanélküliség lényeges enyhítését eredményezné. Annál a szoros kapcsolatnál fogva, amelyben az államháztartás és a gazdasági élet van, a gazdasági helyzet alakulása elkerülhetetlenül kihat az államháztartásra is. A változott viszonyokhoz tehát államháztartásunk is alkalmazkodjék, mert annak egyensúlyát még áld zatok árán is feltétlenül biztosítanunk kell. A legnagyobb takarékosságra és a kiadások apasztására ennélfogva továbbra is szükség van, aminek mindenesetre hatékony eszköze marad az, ha a megkezdett úton haladva, közigazgatásunkat egyszerűbbé és gyorsabbá tesszük. Szükséges azonban egyúttal, hogy mindenki eleget tegyen az állammal szemben fennálló kötelességeinek. Bízunk abban, hogy nemzetünket, amely a legutóbbi pénzügyi rendezés során már bizonyságát adta elpusztíthatatlan életerejének, ezután is áthatja az a tudat, hogy az egyes sorsa az államétól nem választható el. Elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó nemzet vagyunk. A kormány minden igyekezete tehát oda irányul, hogy egyrészt mezőgazdasági feleslegeinknek piacot biztosítson, másrészt, a termelők számára jobb árakat érjen el. E célok megvalósítása érdekében új kereskedelmi szerződések kötésére törekszik. Az Olaszországgal, Ausztriával és Németországgal létrejött megállapodásokon kívül folyamatban vannak a tárgyalások több más állammal is és a szerződések létrejöttétől jogosan várjuk, hogy mezőgazdaságunk válságos helyzetén könnyíteni tudjunk. Mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének belső munkatervét a világgazdasági válság lek zdésének nemzetközi vonatkozásai fogják irányítani. Ügy a növénytermelés, mint az állattenyésztés terén a minőségi termelés megszervezése a legégetőbb feladat. Szélsőséges klimatikus viszonyaink az öntözés ügyének célirányos és fokozatos felkarolásával vizeink hasznosítását, továbbá az erdősítésnek és fásításnak tervszerű továbbfejlesztését igen fontos feladatunkká teszik. Ugyancsak fontos feladat a bortermelés válságának enyhítése. E tekintetben szükséges, hogy az állam a termelés átszervezését megfelelően támogassa. A mezőgazdasági munkások szociális viszonyainak javítása a kormánynak különleges gondoskodása tárgyát képezi. Ez irányban a munkanélküliségnek lek zdése végett munkaalkalmak teremtésére, a terméketlen területek termővétételére, a helyes irányú nemzeti birtokpolitika lehetőségeinek célszerű kihasználására és szociális intézményeinknek a viszonyok által megszabott lehetőségek határán belül való továbbfejlesztésére törekszik. A gazdasági világválság súlyosan érinti iparunkat is, amelynek fejlődése fontos nemzeti érdek. Minthogy ipari termelésünk legnagyobb része a belső fogyasztásban
