Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1200. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosdításról szóló 1927:XXI. törvénycikk és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928:XL. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában

478 . 1200. szám. tünk bérhez kötött és bérhez nem kötött szolgált at ásókat. A pénzbeli szolgáltatások összege — a szoptatási segély és a családtagok szülészeti segélyei kivételével — a biztosított keresetéhez igazodik, ennek meghatározott hányada. Való tehát, hogy a munkapiac romlásának következményei a szolgáltatásra jogosult tagok számának és a szolgáltatási alapnak, a munkabérnek csökkenése nemcsak a bevételt, hanem a segélyezési kiadásokat is csökkenti. Itt azonban több szempont mérlegelése szükséges: 1. amíg a vázolt mozzanatok a betegségi biztosítás bevételeinek 90*85 %-át (1929-es adat), addig a kiadásoknak csak 36%-át teszik ki azok a pénzbeli segélyek, melyek a munkabérhez igazodnak. 2. Minthogy a járulékkirovásnak közvetlen alapja a biztosítottak munkabére, a munkapiacnak és a bérfeltételeknek megromlása azonnal hat a járulék jövedelemre. A kiadások oldalán ezzel szemben az említett tényezők csak mindenkor megkésve érvényesítik hatóerejüket. A passzív tagság alapján szerzett jogon a segélyezés szolgáltatásaira olyanok is igényt támasztanak, akik a munkanélküliség okán már nincsenek tagállományban, tehát velük kapcsolatban a biztosító jövedelmet már nem élvez. Tekintettel a betegsegélyezésre vonatkozó azon rendelkezésekre, melyek szerint a pénzbeli szolgáltatásoknál a segélyezést megelőző javadalmazás a számítási alap, az egy esztendeig terjedő segélyezés folyamán a biztosított népesség munkapiaci és bérviszonyait érintő változások a segélyösszegek (táppénz, féltáppénz) mértékére nem gyakorol befolyást. Amíg tehát a bevételek alakulására a munkapiaci eltolódások és bérváltozások közvetlen és azonnali hatályú befolyást gyakorolnak, a kiadások tekintetében ezek a mozzanatok csupán lényeges késedelemmel érvényesülnek. Ez a magyarázata annak, hogy a gazdasági depresszió kísérőjelenségei, munkanélküliség és bércsökkenés a magyar betegségi biztosítás jövedelmeire azonnal apasztolag hatottak, a kiadások csökkenése tekintetében azonban csupán költségvetési hiányt fokozó késedelemmel érvényesültek. A gazdasági és társadalombiztosítási viszonyok kölcsönhatása fokozott intenzitással érvényesültek a gazdasági depressziónak nemzetünk által is szenvedett abban az időszakiban, amikor a konjunkturális válságjelenségeket kimélyítik a gazdasági, politikai és népességi szerkezeti elváltozások. Akik a betegsegélyezés költségeinek emelkedéséből — az érvelésnek legkezdetlegesebb módszerével, a «post hoc — propter hoc» formula alkalmazásával élve — a kultúrállamok közegészségügyi erőfeszítéseinek sikertelenségére következtetnek, szem elől tévesztik, hogy a közegészségügyi viszonyok — a betegsegélyezés költségeit mérséklő — általános javulásának előnyeit, a közületi pénzügyek tekintetében is, aggasztó mértékben ellensúlyozza a népszerkezetnek elöregedése, a produktív és improduktív korosztályok arányának az utóbbiak javára jelentkező változása. A betegsegélyezés költségeinek emelkedésénél azonban örvendetes mozzanat is érvényesül, a tömegek egészségi kultúrájának emelkedése, a szóbanlévő szociálpolitikai intézmények előnyeinek mind általánosabb felismerése, következésképpen a szolgáltatások rendszerének azon munkavállalói csoportok részéről is intenzívebb igénybevétele, melyek az ipari sűrűsödési pontokon és szociális mozgalmi kereteken kívül élve a múltban vagy nem ismerték fel a betegségi biztosításból általuk élvezhető előnyöket, vagy a civilizáció által még le nem gyűrt gátlások következtében tartózkodtak azoknak (pl. kórházi, gyógyintézeti ápolás) igénybevételétől. A szociálpolitikai, jelesül társadalombiztosítási intézmények előnyeinek felismerése bár átmenetileg növeli a velejáró költségeket, mégis örvendetes jelenség, mert részben az érdekelt társadalmi réteg emelkedő polgáriasodásának egyik megnyilatkozása. A betegségi biztosítás szolgáltatási rendszerének a háború alatt és után bekövetkező fejlődése részben a modern társadalomegészségügyi követelmények érvényesülésének részben annak megnyilatkozása, hogy a tör-