Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1200. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosdításról szóló 1927:XXI. törvénycikk és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928:XL. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában

474 1200. szám. léktartalékalapjának javára kell elszámolni a szerint, amint a járulékokat a biztosításra kötelezettek vagy az önkéntesen biztosítottak és önkéntes továbbfizetéssel biztosítottak után rótták ki, illetőleg — önkéntes biztosítás esetében — fizették be.» 29. §. Az 1928 : XL. t.-c. 133. §-ának (i) bekezdését a következő 4. ponttal kell kiegészíteni : «4. a társadalomegészségügyre jelentős közmüveknek (vízvezeték, csatornázás stb.), valamint az állam, a törvényhatóság vagy a községek egészségügyi intézményeinek létesítésére folyósított, telekkönyvileg első helyen bekebelezett kamatozó jelzálogkölcsönökbe.» Az 1928 :XK t.-c. 133. §-át a következő (4) bekezdéssel kell kiegészíteni : «(4) Az Intézet a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszternek a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve adott jóváhagyásával az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításnak az 1932. év végéig képződő járuléktartalékalapját még rendelkezésre álló részében az (1) bekezdés 3. és 4. pontjának megfelelő építkezések céljára fordíthatja.» 30. §. Az 1928 : XL. t.-c. 134. §-ának (2) bekezdését folytatólag a következő rendelkezés egészíti ki : «Kivételesen azonban a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter az 1935. év végéig megengedheti, hogy a járuléktartalékalap tőkéinek egy részét, 4 %-kal kamatozó törlesztéses kölcsönként, a betegségi biztosítás céljára igénybe vegyék.» 31. §. Az 1928: XL. t.-c. 166. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : «166. §. (1) A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet ügyvitelével járó kiadásokat az Intézet keretében működő társadalombiztosítási ágazatok között mikép kell felosztani. Ugyancsak a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter rendelete állapítja meg azt az arányt, amely szerint az Országos Társasdalombiztosító Intézet baleseti biztosítási ágazatát terhelő ügyviteli költségek a baleseti biztosítás két üzletága között megoszlanak. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetére is megfelelően alkalmazni kell. (3) Az 1927: XXI. t.-c. 199. §-a második bekezdésének első mondata hatályát veszti.» 32. §. (1) Az 1928 : XL. t.-c. alapján biztosításra kötelezett azoknak a gyógyszertári alkalmazottaknak, akik legkésőbb a jelen rendelkezés hatálybalépésétől számított hat hónapon belül megalakuló Magyar Gyógyszerészek Nyugdíj egyesületének tagjai, öregség és rokkantság esetére szóló biztosítási kötelezettsége az említett tagságuk tartama alatt szünetel, feltéve, hogy munkaadóik legalább felerészben saját terhükre fizetik az alapszabályszerű tagsági járulékot. (2) A Magyar Gyógyszerészek Nyugdíj egyesületének munkaadó és alkalmazott tagjait megillető jogokat és kötelezettségeket az egyesület alapszabálya rendezi. (3) A Magyar Gyógyszerészek Nyugdíj egyesületének első alapszabályát a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter állapítja meg és annak az egyesület önkormányzata részéről való módosításához a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter jóváhagyása szükséges. (4) A Magyar Gyógyszerészek Nyugdíj egyesülete elismert vállalati nyugdíjpénztárnak minősül (1928 : XL. t.-c. XI. fejezet) és e minőségében önálló gyógyszerészek önkéntes biztosításával is foglalkczhatik, de reá az 1928: XL. t.-c. 151. §-a nem nyer alkalmazást. 33. §. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter felhatalmazást kap, hogy az 1932 évi december hó 31. napjáig az Országos Társadalombiztosító Intézetnek azokat a tisztviselőit és egyéb alkalmazottait, akik az intézet