Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.
Irományszámok - 1927-1200. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosdításról szóló 1927:XXI. törvénycikk és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928:XL. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában
1200. szám. 467 1200. szám. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról szóló 1927 : XXI. törvénycikk és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928 : XL. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott a képviselőház társadalompolitikai és pénzügyi bizottságának.) 1. §. Az 1927 : XXI. t.-c. 20. §-ának nyolcadik bekezdését folytatólag a következő rendelkezés egészíti ki : «A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter felhatalmazást kap, hogy a késedelmi pótlék mértékét rendelettel havi 2 %-ról havi 1 %-ig mérsékelje. A rendeletet az 1931. évi január hó 1. napjával kezdődő hatállyal is ki lehet bocsátani.» 2. §. Mind az 1927 : XSJ. t.-c. 26. §-ának ötödik bekezdését, mind az 1928 : XL. t.-c. 27. §-ának («') bekezdését folytatólag a következő rendelkezés egészíti ki : «E rendelkezés szempontjából tartozások alatt a vállalkozót terhelő járulékokat, pótj áruiékokat és késedelmi pótlékokat kell érteni.» Mind az 1927 : XXI. t.-c. 26. §-ának hatodik bekezdését, mind az 1928 : XL. t.-c. 27. §-ának (e) bekezdését folytatólag a következő rendelkezés egészíti ki : «Az üzem azonosságát minden esetben az üzem helyére, az üzem berendezésére és vitelére, a termelt vagy forgalomba hozott áruk jellegére, a gazdasági kapcsolatokra (vevőközönség) és az üzem működésének közbeeső esetleges szünetelésére vonatkozó körülmények gondos mérlegelésével kell megállapítani. E rendelkezések szempontjából üzemutódlást nem lehet megállapítani árverési vétel vagy csődeljárás, illetőleg kényszeregyességi eljárás során történt értékesítés esetében, ha a szerzés tekintetében rosszhiszeműség nincs.» 3. §. Az 1927 : XXI. t.-c. 39. §-a első bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép : «Ha az intézet a biztosítottat orvosi gyógykezelésben részesíteni nem tudja, e segély helyett — egyébkénti segélyeinek érintetlenül hagyásával — a biztosított táppénzének 35 %-ával, ha pedig a biztosítottat gyógyszerekben nem tudja részesíteni, e segély helyett a biztosított táppénzének 15 %-ával egyenlő készpénzsegélyt ad. Végül ha az intézet a biztosítottat sem orvosi gyógykezelésben, sem gyógyszerekben részesíteni nem tudja, e segélyek he59*