Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1199. Törvényjavaslat Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényhozási tárgyalásáról

464 1199. szám. szabályokat, hanem egyszerűen utal azokra ilyen alakban, pl. a sértett a tiltott cselekményre vonatkozó szabályok szerint követelhet kártérítést, vagy a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötéséből eredő kár megtérítésének szabályait kellene alkalmazni, vagy az alaptalan gazdagodás kiadására vonatkozó szabályok irányadók. Ha az ilyen szabályok, amelyekre egyebütt is utal a javas- • lat, változást szenvednek, végig meg kell vizsgálni az összes ráutaló rendelkezéseket abból a szempontból, nem szükséges-e ezeknek a megfelelő módosítása is. Súly fekszik a szövegezés külsőségén is ; a kódex ugyanarra a fogalomra állandóan ugyanazt a kifejezést használja s a tipikus szófordulatokat is állandóan azonos értelemben alkalmazza s az utalások miatt súly fekszik a §-ok egymásutáni rendjén is. Ezekből az odavetett példákból is látszik, hogy minden egyes módosítást, változtatást, kiegészítést igen alaposan kell majd fontolóra venni s különösen azoknak kihatásait az egész codexen át meg kell vizsgálni, tehát a hirtelen, előkészítés nélkül felmerült indítványok tárgyában nem mindig lehet azonnal határozni, hanem kellő megfontolásra és áttekintésre alkalmat kell biztosítani. A codex rendszeressége, lehet mondani szerves alkata tehát szintén különleges tárgyalási rendet kíván. ' Javaslatom egyébként nem áll előző példa nélkül. A közelmúltban is a képviselőház az 1913. évi november hó 14. napján tartott 476. ülésében a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslat tárgyalására külön bizottságot küldött ki. A régebbi múltban ilyen természetű külön bizottság volt az 1715 : XXIV. és az 1715 : CXXIV. törvénycikkel kiküldött Systematica Commissio, az 1790/1791 : LXVII. törvénycikkel kiküldött bizottságok (pro elaboratione systematis publico politicorum et judicialium negotiorum, aliorumque objectorum Deputationes ordinantur), amelyeknek működését az 1827 : VIII. t.-e. meghosszabbította. Egyébként a képviselőház ma érvényben lévő házszabályai (223. §.) és a felsőházról szóló törvény (1926 : XXII. t.-c.) 32. §-a is fenntartják a lehetőséget arra, hogy a két ház különleges országos bizottságokat alkothasson össze. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. Az 1. §. harminc tagú Országos Bizottságot szervez az országgyűlési képviselők és a felsőházi tagok sorából a Törvénykönyv javaslatának bizottsági tárgyalására. Amint az általános indokolásban kifejtettem, a két házból együttes bizottság alakítása nem áll példa nélkül, erre példát találunk úgy az országgyűlések régebbi történetében, mint ezidőszerint is, mert úgy a most hatályban lévő házszabályok, valamint a felsőházról szóló törvény ilyen együttes bizottság alakítására módot ad. Az együttes bizottság alakításának előnyei kézenfekvők. Először is nem kell a nagyterjedelmű javaslatot kétszer tárgyalni bizottság előtt, külön a képviselőházban, külön a felsőházban. Másodszor az együttes bizottság a javaslat tárgyalása céljára azt a megbecsülhetetlen nagy előnyt biztosítja, hogy a képviselőház és a felsőház kiváló szakemberei együttes tanácskozások során cserélhetik ki gondolataikat, összemérhetik érveiket, meggyőződésüknek, tudásuknak teljes erejét vihetik be a vitákba, amiből a tanácskozásoknak, a vitáknak olyan magas színvonalát lehet remélleni, hogy a Törvénykönyv javaslata abból csak tökéletesebb tartalommal és formában kerülhet ki. Különösen sokat várok a képviselőház kiváló gyakorló ügyvéd tagjainak, a felsőházban helyet foglaló főbíráknak» egyetemi