Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1125. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az iparfejlesztésről" szóló 1049. számú törvényjavaslat tárgyában

2ő 1125. szám. 2. a vállalatot egészen vagy részben fel lehet menteni a gyári üzemek céljait szolgáló ingatlanok megszerzése esetében az állami és községi ingatlanvagyonátruházási illeték, bérbevétele esetében pedig a bérleti szerződési illeték alól ; ez a mentesség kiterjeszthető az ingatlanokkal az illetéktörvény szerint egyenlő elbánás alá eső gépek és szerelvények megszerzésére is ; ennek a pontnak alkalmazásában a gyári üzemnek céljait szolgálónak kell tekinteni az üzemmel arányos nagyságú iroda- és raktárépületeket, továbbá azokat az üzemmel arányos nagyságú ingatlanokat is, amelyek kizárólag a vállalat alkalmazottainak lakásául, vagy társadalmi, művelődési vagy jóléti intézményül szolgálnak-; 3. illetékkedvezményekben részesíthetők a vállalatok a gyári üzemmel kapcsolatos munkáslakások után esetleg kivetendő illetékegyenérték tekintetében ; 4. ha a vállalat kereskedelmi társaságként alakult, vagy a kedvezmény tartama alatt ilyenné átalakul, vagy más kereskedelmi társasággal egyesül,' egészen vagy részben felmenthető: a) a gyári üzembe fektetett társasági tőke — részvénytársaságoknál a gyári üzembe fektetett alaptőke és felpénzből származott tartaléktőke — erejéig a társasági alapszerződésnek, valamint a társasági alapszerződést a társasági tőke szaporítása céljából módosító szerződéseknek (társasági szerződési, részvénytársaságoknál részvénykibocsátási, szövetkezeteknél üzletrész kiadási) illetéke alól; b) a részvénytársasági alapszerződést a társasági tőke szaporítása nélkül módosító szerződések után az 1920 : XXIV. t.-c. 14. §-ának 5. pontja értelmében járó részvénykibocsátási illeték alól; c) a gyári üzemnek szolgáló ingatlan vagyonbetétnek a társaságba való bevitele után járó állami és községi ngatlanvagyonátruházási illeték alól; ez a mentesség kiterjed az ingatlanokkal az illetéktörvény szerint egyenlő elbánás alá eső gépek és szerelvények bevitelére is ; a gyári üzemek céljait szolgálónak kell tekinteni az üzemmel arányos nagyságú iroda- és raktárépületeket, továbbá azokat az üzemmel arányos nagyságú ingatlanokat is, amelyek kizárólag a vállalat alkalmazottainak lakásul, vagy társadalmi művelődési vagy jóléti intézményül szolgálnak ; d) & gyári üzem céljára részkötvény ék útján felvett kölcsönök kötelezvényi és telekkönyvi bejegyzési illetéke alól; 5. a pénzügyminiszter a kedvezményben részesített vállalatoknak az ipari célra szükségelt só tekintetében az iparsó használatára vonatkozólag érvényben levő általános rendelkezés egyébkénti fenntartásával a) az iparsó alapárából engedményt adhat; b) amennyiben a vállalat a szükségelt sómennyiséget a vámhatáron át kívánja behozni, a behozatalt illetékmentesen engedélyezheti. Az 1—4. pontban felsorolt kedvezményeket a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg, az 5. pontban felsorolt kedvezményeket pedig a pénzügyminiszter engedélyezi. 9. §. A törvényhatóságok és községek a jelen törvény 3—7. §-ai alapján kedvezményekben részesíthető vállalatokat a) felmenthetik az 1890:

1. t.-c. 81. §-a értelmében közutakon, hidakon, kompokon szedhető, továbbá városok és községek kövezetének használata fejében engedélyezett vámok alói ; b) pénzbeli és egyéb támogatás által elősegíthetik a vállalatok, valamint az ezek által épített munkásházak létesítését vagy kibővítését. A törvényhatóságnak, illetőleg községnek a jelen § alapján nyújtható kedvezményeket engedélyező határozatait a belügyminiszter a kereskedelem-