Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1124. A m. kir. belügyminiszter jelentése az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának 1929. évi kezeléséről

1124. szám. 15 c) A le gr á di birtok. c) Az ú. n. légrádi birtokot, mint szintén meghatározatlan tulaj donjogú és célú vagyont Zala vármegye alispánja zárlati gondnokkal kezeltette, aki a szántót, rétet és legelőt helyieknek bérbeadta, a rajta levő kavicsbányát pedig az 1940. év végéig egy részvénytársaságnak. Az erdőt a nagykanizsai erdőhivatal kezelte. E birtoknak az Ö. T. K. V. tulajdonába 1929-ben történt átvételekor megállapítottam, hogy terjedelme és fekvése miatt jövedelmezőbb átalakításokra nem alkalmas. Azért a szántóföld , rét- és legelőterületeket egyelőre kisbérletekben meghagytam és megindítottam az egész területnek parcellázás útján leendő értékesítését, megfelelően a környékbeli lakosság kívánságának is. Az erdőből 240 hold értékes faneműekből állt, melyek koruknál fogva a teljes kitermelésre annyira megérettek, hogy a korhadás miatt értékükből már csak veszthetnének. Ez okból és mert a környékbeli községek lakossága kérte, hogy talaját szántófölddé átalakítás céljára részükre parcellázva adjam el, a földmívelésügyi miniszter úr hozzájárulását kértem arra, hogy ezt az erdőterületet gyökerestül kitermeljem és hogy talaját szántóföldi művelésre legyen szabad fordítani. A hozzájárulást megkaptam azzal a kötelezettséggel, hogy a tompakelebiai birtokon ugyanilyen terjedelmű új erdősítést létesítsek. A kitermelésre és az értékesítésre zártkörű versenytárgyalást hirdettem, az ajánlatok azonban feltételeikben és végösszegeikben olyan aránytalan eltérést mutattak, hogy a vállalatba adást kellő megnyugvással nem határozhattam el, azért a vele járó tennivalókat, fakitermelési és értékesítési szakértőnek százalékos részesedése mellett, szintén a saját közegeim útján végzendő tennivalók közé vettem föl, hogy így a vállalkozói haszon is az Ö. T. K. V.-nek jusson. A kitermelés és az értékesítés az 1930. évben kezdődött meg és az 1931. évben jut befejezésre, ennélfogva a további folyományokról és eredményekről csak a következő évi jelentésemben lesz módom beszámolni. Az ezenfelül maradó erdőterületet, mint a VI. 1. pontban jeleztem, Zala vármegyének tulajdonába bocsátom, kárpótlási igényének kielégítéséül, úgyhogy az eladások és a természetbeni kárpótlás kiadása után a birtok az Ö. T. K. V. számára teljes egészében megszűnik. d) A gyálai birtok. d) A gyálai birtokot, az 1929. évben történt átvételéig, jugoszláv hatóságok kezelték és jövedelmét ottani célokra használták. Teljes egészében legelőterület és szintén nem alkalmas rá, hogy rajta gazdálkodási változtatásokat tegyek. Egyelőre tehát csak arra szorítkozhattam, hogy a rajta termő szénát házi kezelésben lekaszáltattam és eladtam. További tervem, hogy teljes egészében parcellázás útján eladom, minthogy megvételére és szántófölddé átalakítására a környékbeli lakosság között hajlandóság és anyagi képesség is mutatkozik. Ennek megtörténte után ez a birtok szintén megszűnik az Ö. T. K. V. számára. 4. Pénzügyi műveletek. Amint előrelátható volt, a befektetésekre és az önkormányzati testülete^ kárpótlására sürgősebben szükséges kiadásokat az Ö. T. K. V-be jutott készpénz és a gazdaságokból befolyt bevételek nem fedezték, ezért a hiányt a felmerült szükséghez képest koronként igénybe vett függő kölcsönökből pótoltam. Ezen a címen a vagyont az 1929. év végén 1,707.115*30 P kölcsöntartozás terhelte. Az év folyamán a kedvezőtlen pénzügyi és hitelviszonyok között, jóllehet ezirányban