Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.
Irományszámok - 1927-1124. A m. kir. belügyminiszter jelentése az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának 1929. évi kezeléséről
10 1124. szám. Már,az 1928. évben, különösen azonban az 1929. év folyamán,, a mezőgazdasági viszonyok romlása következtében a bérlők több ízben kérték a szerződési feltételek enyhítését. E kérelmek egy része elől nem zárkózhattam el, mint ahogy ez időkben magánföldbirtokosok is kényszerültek a bérleti feltételekből engedni, mert ilyenek mellett megbízható új bérlőt nem lehetett találni es az a veszedelem fenyegetett, hogy.a régi bérlő bukása esetén a bérbeadott birtokok annál is kevesebbet jövedelmeznek, amennyi az engedmények után megmarad. Az orosi birtokon ezek a kedvezőtlen körülmények fokozottan fennállottak, holott a gazdaság teljes kialakítása még további költséges befektetéseket tett szükségessé, ilyennel pedig a bérlők nem rendelkeztek. Ez okból végül azt kérték, hogy őket az 1929. év október elsejével engedjem ki a bérletből. Kérelmüknek eleget tettem, mert a búza árának hanyatlása miatt a búzaárban fizetendő bérösszeg jelentősen lecsökkent, úgyhogy a befektetésekkel és a belterjes átalakítással értékében nagyot növekedett birtok nem mutatta fel az értékének megfelelő j ö védelmez őségét. Megbízhatóan tőkeerős új bérlő nem vállalkozván, elhatároztam, hogy a birtokot az 1929. évi október hó 1-étől házi kezelésbe veszem és a gazdálkodás folytatása céljából átveszem a bérlők élő és holt felszerelését. Ezek, Valamint lábon álló termés, magtári és takarmánykészletek, őszi vetések és azok munkálati költségei fejében, az akkori napi forgalmi árnak megfelelő érték, szerint 566.614 P-t, továbbá a legelő feltöréséért holdanként mintegy 101 P költséget számítva, melioráció címén átalányban 183.386 P-t állapítottam meg részükre. Ahhoz az elhatározásomhoz, hogy a birtokon házi gazdálkodásra térjek át, az előadott okokon felül annak mérlegelése is hozzájárult, hogy időközben a Tompa-kelebiai birtok egy részén szintén házi gazdálkodást alakítottam ki és az ott tapasztaltak arra mutattak, hogy a két házi gazdálkodás egymás kiegészítésére és támogatására kiválóan alkalmas és az orosinak központi kezelése igazgatási költségtöbbletet nem okoz. Az év végéig kialakítottam az orosi birtok üzemtervét, amelyben a gazdasági, különösen pedig az értékesítési viszonyok megváltozásához alkalmazkodva, a fősúlyt marha- és sertéshízlalásra, állat- és faj baromfitenyésztésre fektettem. Az 1930. évre ez üzemtervre alapozott költségelőirányzat jóval nagyobb tiszta jövedelemmel kecsegtet a bérlők által fizetettnél. Az 1929. évre a bérlők ugyanis bér fejében 66.238 P-t fizettek, a közterhek viselésén és a beruházási összegeink kamatain felül, ezzel szemben az 1930. évi költségvetés szerint 167.820 P tiszta jövedelemre számítunk, amely összegben figyelembe kell venni a házi kezelésbe vétellel járt újabb, 750.000 P beruházás kamatozását is. A tényleges eredményről a következő évi jelentésem keretében számolok be. b) A Tompa-kelebiai birtok. b) A Tompa-kelebiai-csikériai birtok tulajdonjoga az 1927. év végéig Jugoszláviáé volt ugyan, a birtokot azonban magyar közegek kezelték és a jövedelmet itteni célokra fordították. E célra hivatali elődöm helyi intéző-bizottságot alakított, kormánybiztos ellenőrzése és a belügyminisztérium főfelügyelete alatt. A szántóföldeket Szabadka város annak idején y 2 —5 holdas parcellákban kisbérletekbe adta, a kisbérlők azonban a várostól távol eső, szétszórt, rendezetlen tanyákban, a legkezdetlegesebb gazdálkodást űzték, úgyhogy jövedelmük alig futotta legszegényesebb megélhetésükre, azért hosszú időkön át állandóan bérhátralékban voltak. A helyi bizottság a közvetlen környezet okozta feszélyezettségében és mert a birtok jövedelmének hovafordítása még nem szolgált meghatározott célt,
