Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1134. Törvényjavaslat a földteherrendezés előmozdítására szükséges intézkedésekről

1134. szám. 125 az államkincstár által a kötvényekért és a jóváírt könyvkövetelésekért vállalt szavatosságot, szükséges, hogy a Magyar Pénzügyi Szindikátus alapszabályainak megállapítására a kormányzat kellő befolyást gyakorolhasson. Az ezirányban szükséges rendelkezéseket tartalmazza a törvényjavaslat 5. §-a, amely az alapszabályok érvényességét a pénzügyminiszter és az igazságügy miniszter jóváhagyásához köti és a Magyar Pénzügyi Szindikátushoz a felügyelet és ellenőrzés gyakorlására kormánybiztost küld ki. A Magyar Pénzügyi Szindikátus működésének eredményességét vannak hivatva előmozdítani a törvényjavaslat 6. §-ában a Szindikátus számára biztosított adó- és illetékkedvezmények. Az ebben a szakaszban hivatkozott 1928 : XX. törvénycikk az ott felsorolt pénzintézeteket, amelyek mind törvény rendelkezéseinek megfelelően alakultak, az altruista alapon kifejtett működésük elismeréséül juttatta széleskörű adó- és illetékkedvezményekhez. A felsorolt pénzintézeteknek ez a célja és működési jellege hozta természetszerűleg magával, hogy a jelen törvényjavaslat a földbirtokok teherrendezésének lebonyolítását elsősorban rájuk alapítja. A Magyar Pénzügyi Szindikátus a közvetlen lebonyolításban nem vesz ugyan részt, de viszont az egész rendezési akciónak összefoglaló megoldása az ő működésén épül fel, úgyhogy a cél érdekében kifejtett ugyancsak altruista közreműködése még a fentemlített pénzintézeteket is megelőző sorba való. Indokolt tehát, hogy az idevágó működése körében a Magyar Pénzügyi Szindikátust is megillessék ugyanazok az adó- és illetékkedvezmények, mint amelyeknek a fentemlített altruista pénzintézetek birtokában vannak. A 7. §-hoz. Ei a §. a földteherrendezés lebonyolítására hivatott szerveket határozza meg. Az akció szervezetének felépítésében a vezető szempont az, hogy az egész eljárás minden bürokráciától mentes, gyors, az eset körülményeihez igazodni tudó, a gazdasági szempontok iránt fogékony legyen, e mellett a lehető legkisebb költséggel járjon. Ezeket a vezető szempontokat véve figyelembe, az látszott legcélravezetőbbnek, hogy az akció irányítását és vezetését ugyanúgy egy erre a célra alakított bizottság intézze, mint ahogyan egy erre a célra alakult bizottság intézi a gyufakölcsön maradványa egyes részeinek felhasználását a jelen törvényjavaslatban szabályozott akcióval azonos célú eljárás keretében. Sőt közelfekvő az a megoldás, hogy a jelen törvényjavaslatban szabályozott eljárást ugyancsak ez a bizottság bonyolítsa le. Ennek a bizottságnak ugyanis — amelyet röviden Ötös Bizottságnak neveznek — a feladata egyezik a törvényjavaslatban szabályozott akcióval. A Bizottság eljárási és ügyviteli szabályzata szerint amely a Budapesti Közlöny 1930. évi 227. számában jelent meg : a Bizottság feladata egyrészt állásfoglalás, illetőleg határozathozatal az irányban, hogy a gyufakölcsön maradványának a pénzügyminiszter által meghatározott része ingatlaneldarabolások pénzügyi lebonyolítására, árverés alá kerülő mezőgazdasági ingatlanok megszerzésére, valamint végrehajtás és árverés alatt álló birtokosok ellen folyamatba tett végrehajtási és árverési eljárások megszüntetésére, illetve megelőzésére és ezúton az ilyen válságba jutott birtokosok pénzügyi helyzetének rendezésére fordíttassék, másrészt az, hogy a Bizottság közreműködésével elintézett adásvételeket, ingatlaneldarabplásokat és az ezekkel kapcsolatos kölcsönügyek lebonyolítását ellenőrizze. A Bizottság immár öt hónapja foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, a Bizottsághoz a segítségre szoruló gazdáktól már igen tekintélyes számú kérvény érkezett, a Bizottság a hozzáfordult gazdák ügyeit megvizsgáltatta, a tényállást megállapította, úgyhogy ezeket az ügyeket egyszerűen átviheti az ezzel a törvényjavaslattal tervezett eljárás körébe. A Bizottság minden bürokratizmustól mentesen működik, összeállításában biztosítva van a kellő szakértelem, úgyhogy legcélszerűbbnek látszik, hogy a törvényjavas-