Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1134. Törvényjavaslat a földteherrendezés előmozdítására szükséges intézkedésekről

110 1134. szám. A teherrendezésre irányuló tárgyalás. 11. §. (i) A teherrendezésre irányuló tárgyalás az eljárásba bevont ingatlanokat terhelő jelzálogos követelésekre és az ingatlanok tulajdonosának egyéb tartozásaira is kiterjed. (2) A tárgyalás célja az, hogy a hitelezőkkel kötött megegyezéssel az összes jelzálogos és egyéb követelések a megállapított terhelési határ (8. §.) keretei közé illeszkedjenek. {3) Ha az" eljárás ezt a célt elérte és a pénzügyminiszter a jelen törvény 1. §-a (i) bekezdésének 1, és 2. pontja alá eső követelések összege tekintetében kifogást nem tett, az Országos Bizottság a teherrendezési eljárást eredményesen befejezettnek nyilvánítja. Ezt az Országos Bizottság határozata alapján a telekkönyvben fel kell jegyezni (teherrendezés feljegyzése). 12. §. Ha a teherrendezési eljáráshoz jelzálogjoggal nem biztosított vagy olyan jelzálogos hitelező nem járult hozzá, akinek követelése a követelés rangsorát és a terhelési határt tekintve árverés esetében nem nyerhetne kielégítést, ez nem gátolja azt, hogy az Országos Bizottság az eljárás eredményes befejezését kimondja. Ilyen esetben a teherrendezés feljegyzésével egyidejűleg fel kell jegyezni azt, hogy a teherrendezéshez hozzá nem járult hitelező kielégítési joga a jelen törvény 14. §-a értelmében korlátozva van. 13.§.(i) A teherrendezés során a Magyar Pénzügyi Szindikátusra átruházott jelzálogjogokat, ha rangsorban közvetlenül egymásután következnek, a jelzálogjog átszállásának bejegyzésekor egységes jelzálogjoggá lehet átalakítani. Egyetemleges jelzálogjogokat ily egységbe foglalni csak akkor lehet, ha több egyetemleges jelzálogjog ugyanazokat az ingatlanokat terheli, a terhelt ingatlanok valamennyien teherrendezés alá vannak vonva és az egyetemleges jelzálogjogok valamennyi ily ingatlanon egymást közvetlenül követő rangsorban vannak bejegyezve. Az, hogy az egyetemleges jelzálogjogok egymásközötti sorrendje az egyes ingatlanokon különböző, az egységbe foglalásnak nem akadálya. (2) Ha a teherrendezés során valamely jelzálogos követelést a bejegyzett összegnél kisebb összeggel engedményeztek a Magyar Pénzügyi Szindikátusra, az átszállást csak e kisebb összeg erejéig kell bejegyezni, a különbözet erejéig pedig a jelzálogjogot törölni kell. (3) Keretbiztosítéki és más biztosítéki jelzálogjogot az átszállás bejegyzésével egyidejűleg közönséges jelzálogjoggá kell átváltoztatni (1927: XXXV. t.-c. 80. §.). Az eredményes teherrendezés hatálya. 14. §. (1) A teherrendezés telekkönyvi feljegyzésének hatálya az, hogy a feljegyzés hatályosságának tartama alatt (16. §.) az ingatlant a teherrendezéshez hozzá nem járult jelzálogos hitelező (12. §.), vagy a teherrendezés feljegyzését követő rangsorban jelzálogjogot szerzett hitelező kérelmére árverésen eladni csak akkor lehet, ha az árverési vételár a végrehajtató követelését megelőző rangsorban kielégítendő valamennyi követelést teljesen fedezi. Az ilyen végrehajtató kérelmére sikertelenül megkísérelt árverés minden költsége a végrehajtatót terheli, aki a költséget az árverés elrendelése előtt köteles előlegezni. Az összeget, amelyet a költség céljára előlegezni kell, a bíróság az eset körülményei szerint határozza meg. (2) A teherrendezés telekkönyvi feljegyzésének nincsen ilyen hatálya a 10. §-ban felsorolt követelések, a kozadók és a közadók módjára behajtandó követelések, továbbá a bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerint tartás vagy általában életfenntartás céljára szolgáló követelések, vala, mint oly követelések tekintetében, amelyek egyébként családi vagy öröklési jogviszonyon alapulnak. (3) Az ingatlanokhoz tartozó mezőgazdasági felszerelés (8. §. (1) bekezdése)