Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1134. Törvényjavaslat a földteherrendezés előmozdítására szükséges intézkedésekről

108 1134. szám. amelyek mezőgazdasági ingatlanokon a jelen törvény értelmében foganatosí­tott teherrendezési eljárás során ala­pított vagy általa átvállalt jelzálog­joggal vannak biztosítva. (2) A Magyar Pénzügyi Szindikátus által magához váltható követelések, valamint az ezek alapján kibocsátható kötvények összegét a mutatkozó szük­séghez és a pénzpiac helyzetéhez képest a minisztérium a Magyar Pénzügyi Szindikátussal egyetértve állapítja meg. (3) A kötvények kamatozását, kibo­csátásuk és törlesztésük részletes fel­tételeit a pénzügyminiszter állapítja meg. 3. §. (1) A földteherrendezési kötvé­nyek óvadékképesek és alkalmasak arra, hogy azokba az állami, törvényhatósági és községi pénzek, közhatósági kezelés­ben álló pénzek, hitbizományi és le­téti pénzek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak pénzei gyümölcsözőleg elhelyeztessenek. A kötvények állami hatóságoknál, törvényhatóságoknál, községeknél, ezek bármelyike által ke­zelt alapítványoknál, valamint bár­melyikük alá tartozó intézeteknél vagy vállalatoknál, üzemeknél, üzleti biztosí­ték és bánatpénz fejében elfogadhatók, ha e biztosítékokat a fennálló sza­bályok szerint nem kell készpénzben le­tenni. (2) Azok a külön jogok, amelyek a fenn­álló jogszabályok értelmében a Magyar Földhitelintézetet a követelések érvé­nyesítése, az okiratok s főkönyvi kivo­natok végrehajthatósága, továbbá a könyvek és könyvkivonatok bizonyító ereje tekintetében megilletik, az e tör­vényen alapuló működése körében a Magyar Pénzügyi Szindikátust is meg­illetik. 4. §. (1) A Magyar Pénzügyi Szindiká­tusnak jelzálogjoggal biztosított azok a követelései, amelyeknek alapján föld­teherrendezési kötvényeket bocsát ki, e kötvények birtokosai összeségének szolgálnak biztosítékul ; azokra nem lehet — még közadók miatt sem — végrehajtást intézni és azokra a csőd vagy kényszerfelszámolás folytán vég­bement értékesítés eseteit kivéve, har­madik személyek jogokat egyáltalában nem szerezhetnek. (2) A Magyar Pénzügyi Szindikátus jel­zálogos követeléseinek ezt a jogi ter­mészetét a jelzálogjog bekebelezésével egyidejűleg a telekkönyvben megfele­lően fel kell jegyezni. Hogy ez a fel­jegyzés megtörténjék, arról a Magyar Pénzügyi Szindikátus igazgatósága tar­tozik gondoskodni. 5. §. (1) A Magyar Pénzügyi Szindiká­tus alapszabályait ennek a törvénynek életbelépésétől számított 30 nap alatt megfelelően módosítani, illetőleg kiegé­szíteni köteles. Az így módosított, ille­tőleg kiegészített alapszabályok hatá­lyosságához a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter jóváhagyása szük­séges ; ugyancsak a két miniszter jóvá­hagyása szükséges az alapszabályok minden további, módosításához és ki­egészítéséhez is. A pénzügyminiszter és az igazságügy miniszter által jóvá­hagyott alapszabályokat a cégbíróság tartalmuk vizsgálata nélkül vezeti be a cégjegyzékbe. (2) A pénzügyminiszter a Magyar Pénzügyi Szindikátushoz kormány­biztost nevez ki, aki annak üzlet­vitelére felügyel, a kibocsátott köt­vényeket megfelelő módon aláírásával látja el ; hatáskörét egyébként a pénz­ügyminiszter állapítja meg. (3) A pénzügyminiszter felhatalmaz­tatik, hogy a Magyar Pénzügyi Szin­dikátus üzletrészeinek többségét az alapítóktól az államkincstár részére megszerezze. 6. §. A Magyar Pénzügyi Szindiká­tust a jelen törvény alá eső tevékeny­sége körében ugyanazok az adó- és illetékkedvezmények illetik meg, mint amelyeket az 1928 : XX. t.-c. a Ma­gyar Földhitelintézet,. a Kisbirtoko­sok Országos Földhitelintézete és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége javára megállapít.

Next

/
Thumbnails
Contents