Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.
Irományszámok - 1927-1030. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése osztály elleni izgatás bűntttével és a magyar állam megbecsülése ellen irányuló vétséggel gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében
QQ 1030. szám. hágai egyezménye a legszélesebb rétegekre nézve jelent újabb súlyos terheket, amelyeknek előnyeit legföljebb csak az optánsok néven szereplő néhány száz birtokos látja» «... az ünneplés nyilván figyelmen kívül is hagyta azt a bizonyos 310 milliós terhet is, elsősorban annak az A) és B) pénztárnak szól, amelyekből 90 % erejéig az optáns nagybirtokosokat, másrészt pedig a Habsburgokat és egyházakat fogják kielégíteni.» «Mikor hajlandó már a kormány a háború ama áldozatairól gondoskodni, akik nem nagy birtokaikat, hanem testi épségüket veszítették el a haza oltárán, akik a háborús embermészárlásból csonkán, tehetetlenül, kenyérkereseti képességüket elveszítve tértek haza, akik özvegyek, árvák lettek? Azt hiszi a kormány reakció, hogy el tudja hitetni a közvéleménnyel, hogy ezek a szerencsétlen hadirokkantak és hadikölcsönjegyzők kevésbbé szorulnak rá a kártérítésre, mint az optánsokként szereplő erdélyi mágnások és nagybirtokosok, mint a Habsburgok és egyházak?» «Az optánsok kártalanításáról mégis gondoskodtak a hágai tárgyalások során Bethlenek hozzájárulásával és azokat a terheket, amelyek az optánsok kártalanításából állnak elő, szépen visszahárították a magyar adófizetőkre ama bizonyos fizetési kötelezettség formájában, amelyeket a magyar népnek 23 éven át évi 13*5 millió aranykoronával kell majd törleszteni...» E* cikkek közül az első az 1921. évi III. t.-c. 7. §-ába ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétségnek, a második pedig a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző és az 1912. évi LXIII. t.-c. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének jelenségeit tünteti fel. A szóban forgó hírlapi közlemények névtelenül jelentek meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikkek szerzőjét felhívás dacára nem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért az 1914. évi XIV. t.-c. 35. §-a értelmében Farkas Istvánt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapítja, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett cselekmény között nem vitás és mert zaklatás esetét látja fennforogni, a «Tisztul a levegő» című cikk miatt az 1921. évi III. t.-c. 7. §-ába ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség vádja ügyében javasolja, hogy ezen ügyben ne függessze fel Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ; ellenben a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző és az 1912. évi LXIII. t.-c. 19. §-a szerint mini sülő osztály elleni izgatás bűntette miatt emelt vád tekintetében zaklatás esetét nem látja fennforogni, miért is javasolja a t. Képviselőháznak, hogy nevezett képviselő mentelmi jogát csak ezen ügyben függessze fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1930. évi október hó 17. napján tartott ülésében. Hajős Kálmán s. k., Kálmán Jenő s. k., a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója:
